Az új rendszerben a korábbi 19-hez képest 9 kollégium, 152 fő helyett 74 dönt a pályázatokról. Az eddigi egy (a szépirodalmi) helyett az irodalom támogatásáért három különböző kollégium felel majd (a könyvkiadás, a folyóiratkiadás, valamint a szépirodalom és ismeretterjesztés kollégiumai). Az új kollégium felállások heves vitákat váltott ki azok látványos kiegyensúlyozatlansága. Miközben a kuratóriumi tagok… Continue reading Az NKA új kollégumi rendszerének és a kuratóriumainak elindulása
Tag: központosítás
A Nemzeti Kulturális Alap kuratóriumi rendszerének átalakítása
2012. január 1-től az NKA eddigi 17 helyett 9 állandó szakkollégiummal, 150 helyett 72 kurátorral működik. Az új kuratóriumok: Előadóművészet , Építőművészet és Örökségvédelem, Folyóiratkiadás, Könyvkiadás, Közgyűjtemények, Közművelődés és Népművészet, Kulturális Fesztiválok Kollégiuma, Szépirodalom és Ismeretterjesztés, Vizuális Művészetek. Ennek értelmében a korábbi Képzőművészeti Szakmai Kollégium a Vizuális Művészetek Kollégiumába olvadt, melynek vezetője Fabényi Júlia. Fabényi… Continue reading A Nemzeti Kulturális Alap kuratóriumi rendszerének átalakítása
A szakképzési hozzájárulási rendszer átalakítása
A szakképzési hozzájárulás (SZH) felhasználási lehetőségének megváltoztatásával az iskolai rendszerű szakképzésből 10 milliárd forintot kivontak. A saját dolgozó képzése egy részének SZH-ból fedezése először megszűnt, majd törvénymódosítást követően a korábbi mérték felére csökkent. Ezzel tovább csökkenhet a felnőttképzésben részt vevők amúgyis alacsony száma. Megszűnt az a lehetőség, hogy a vállalkozások a szakképzési hozzájárulás max. 60… Continue reading A szakképzési hozzájárulási rendszer átalakítása
A szakképzési hozzájárulási rendszer átalakítása
Az Országgyűlést elfogadta a Szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényt, Tekintettel arra, hogy a benyújtott módosító indítványokat sem a kormány, sem pedig a plenáris szavazás nem támogatta, a jogszabály szövege gyakorlatilag az eredeti tervezettel azonos.Ennek megfelelően a saját dolgozók képzésének lehetősége e forrásból teljesen megszűnik, (és a Felnőttképzési törvényből is kikerül a… Continue reading A szakképzési hozzájárulási rendszer átalakítása
A parlament elfogadja a köznevelési törvényt
A magyar Országgyűlés a Fidesz-KDNP képviselők kétharmados többségével elfogadja a korábbiakhoz képest az oktatási rendszerben jelentős változásokat hozó Nemzeti köznevelési törvényt. A főbb változások: az oktatási rendszer irányításának, valamint a tantervi szabályozásnak a centralizálása, a tankötelezettség korhatárának leszállítása 18-ról 16 éves korra, az általános iskolai tanulók du. 4, esetenként 5 óráig történő iskolai foglalkozásának biztosítása,… Continue reading A parlament elfogadja a köznevelési törvényt
A szakképzési törvény elfogadása
A szakképzési törvény átalakította az egész rendszert. A felnőttképzőket leginkább az OKJ és abban szereplő költségnövelő felnőttképzési óraszámok, a személyi és tárgyi feltételek változása és a központosítás érinti.
Terv a szakképző iskolák integrálása, mega intézmények létrehozása
A törvény szerint megyénként egy-két szakképző intézménybe kell integrálni az összes szakképző intézményt: ötezer főnél nagyobb létszámú szakképző iskolákat akarnak létrehozni a törvényalkotók. (Az átszervezést egy évvel elhalasztották, 2015-re, mivel a KLIK nem készítette azt elő. Felmerült ezért az iskolák NGM alá rendelése is.) Általános szakmai vélemény szerint a magyar iskolák infrastruktúrája ezt csak papíron… Continue reading Terv a szakképző iskolák integrálása, mega intézmények létrehozása
A szakképzési törvény elfogadása
2011. májusában fogadta el a kormány a “Koncepció a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására” című koncepciót. A szakképzési törvény a koncepciótól egyes pontokon eltér, mivel a törvény iskolai rendszerű szakképzésre vonatkozó szabályozása a köznevelési törvényen alapul. A jogszabályok megjelenése előtt a Magyar Szakképzési Társaság több alkalommal fordult Hoffmann Rózsa és Czomba Sándor… Continue reading A szakképzési törvény elfogadása
Központi kerettantervek vs. helyi és egyéni sajátosságok
A Köznevelési törvény szerint a kerettantervek kötelezőek és csak 10% szabadságot adnak a helyi tanterv készítéséhez. Így az iskolák nem tudnak alkalmazkodni a települések közötti különbségekhez, a tanulók szociokulturális különbségeihez, valamint a szakképzésben a gazdaság időben és térben változó igényeihez.
A megyei múzeumi szervezetek a Megyei Intézményfenntartó Központok (MIK) alá sorolása
A 2012. január 1-jével indult államosítási folyamat keretében az állam a megyék konszolidációja keretében átveszi a megyei önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi, oktatási, szociális, ifjúságvédelmi, közművelődési intézményeket és gazdasági társaságokat, alapítványokat, valamint a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi intézményeket, azok adósságállományával együtt. A kormányrendelet megyei intézményfenntartó központok (MIK) felállításáról is döntött, amelyek az átvett intézményekkel összefüggő… Continue reading A megyei múzeumi szervezetek a Megyei Intézményfenntartó Központok (MIK) alá sorolása