Nagy vitát kavart és a szegregáció veszélye miatt tiltakozásokat indukált a HÍD-programok meghirdetése. A kétféle HÍD-program közül az egyik azoknak szól, akik nem kerültek be a középfokú iskolákba (szakiskolákba), a másik azoknak, akik tizenöt éves korukig nem fejezték be az általános iskolát és áthelyezésüket az általános iskola kezdeményezi. (Utóbbi esetben az életkor egy évvel nő… Continue reading Meghirdetik a HÍD-programokat
Category: Szakképzés
Bevezetik a hároméves szakiskolai képzést
A szakképzés területén a legnagyobb változást a hároméves szakiskolai képzés bevezetése jelentette. A törvény szerint a szakiskolában szakmai képzés és “az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzés” folyik. A deklarált cél a munkaerőpiac és a szakképzés igényeinek összehangolása azáltal, hogy a szakmai és ezen belül a gyakorlati képzésre kerül a fő hangsúly, a közismereti képzés… Continue reading Bevezetik a hároméves szakiskolai képzést
16 évre csökentik a tankötelezettség korhatárát
A tankötelezettség 18-ról 16 éves korra való leszállítása elsősorban a szakképzésben tanulókat érinti, hiszen szakiskolában tanul azon tanulók többsége, akik 16 éves koruk után nem kívánnak tanulni, illetve szüleik vagy az iskola nem engedi, hogy tanulmányaikat folytassák. A korhatár leszállításának hívei is a szakiskolai tanárok között vannak nagyobb számban, hiszen ők találkoztak a „kezelhetetlen” 16 éven… Continue reading 16 évre csökentik a tankötelezettség korhatárát
A köznevelési törvény elfogadása
A törvénytervezet megismerése után széleskörű tiltakozás indult meg, amely a szakképzést érintő változtatásokat is érintette. Ekkor alakult meg a Hálózat a Tanszabadságért (l. a köznevelési részben). Hatástalanok voltak a Magyar Szakképzési Társaság javaslatai is. A törvény és a végrehajtási rendeletek gyakori változásainak követése rendkívül nehéz. Magát a törvényt is négyszer módosították két év alatt, a… Continue reading A köznevelési törvény elfogadása
Megváltozik a felsőoktatási törvény
A szakképzési és felsőoktatási törvény alapján a felsőfokú szakképzés helyét a felsőoktatási szakképzés veszi át. A kétfajta képzés tartalmilag lényegében megegyezik, viszont a korábbiakkal ellentétben ilyen képzés csak felsőoktatási intézményekben folyhat, szakképző intézményekben nem. A felsőoktatási szakképzést felsőfokú iskolai végzettséget (oklevelet) nem ad, viszont a statisztikákat javítja: a résztvevők beleszámítanak a felsőoktatásban részt vevők közé.… Continue reading Megváltozik a felsőoktatási törvény
A felsőfokú szakképzés helyét a felsőoktatási szakképzés veszi át
A szakképzési és felsőoktatási törvény alapján a felsőfokú szakképzés helyét a felsőoktatási szakképzés veszi át. A kétfajta képzés tartalmilag lényegében megegyezik, viszont a korábbiakkal ellentétben ilyen képzés csak felsőoktatási intézményekben folyhat, szakképző intézményekben nem. A felsőoktatási szakképzést felsőfokú iskolai végzettséget (oklevelet) nem ad, viszont a statisztikákat javítja: a résztvevők beleszámítanak a felsőoktatásban részt vevők közé.… Continue reading A felsőfokú szakképzés helyét a felsőoktatási szakképzés veszi át
Megállapodás a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával
A 2011-ben megjelent szakképzési koncepció a 2010. novemberében a miniszterelnök és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által közösen jegyzett keretmegállapodásban lefektetett alapelvekre támaszkodik, melyek a nemzetgazdasági miniszter és az MKIK elnöke által kötött megállapodásban kerültek részletes kibontásra. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) az elmúlt évtizedben egyre fontosabb szerepet játszik a szakképzésben; a kormánnyal… Continue reading Megállapodás a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával
A szakiskolások arányának növelésével és a középiskolai továbbtanulás minimumkövetelményeivel kapcsolatos tervek
A kormányváltástól kezdve megjelentek a médiában azok az Oktatási Államtitkárság és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nevével fémjelzett elképzelések, melyek az érettségit adó képzésben résztvevők arányát csökkenteni kívánták a szakiskolai képzésben résztvevők javára, és bizonyos minimum követelményekhez kötötték volna az egyes iskolatípusokba való felvétel lehetőségét. Azok számára, akik a szakiskolai minimumnak sem feleltek volna meg,… Continue reading A szakiskolások arányának növelésével és a középiskolai továbbtanulás minimumkövetelményeivel kapcsolatos tervek
A kormányzati struktúra megváltozatása
A szakképzés leértékelődését, a gazdaság érdekei alá rendelését mutatja, hogy az Orbán-kormány megalakulásakor a szakképzés felügyelete a Nemzetgazdasági Minisztériumba került, főosztályvezetői szintre. A kinevezett főosztályvezető, Odrobina László, szakmai és politikai súllyal, szakképzési múlttal nem rendelkezett, szakterülete a klasszika filológia. A szakképzésnek a gazdaság alá rendeléséhez igazodott az intézkedés is, hogy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési… Continue reading A kormányzati struktúra megváltozatása