Az államilag finanszírozott helyek számának csökkentése a szakközépiskolákban tanulók számára nagymértékben megnehezíti a továbbtanulást. Elsősorban a gazdasági területen (közgazdasági, vendéglátó-ipari, kereskedelmi szakközépiskolákban) tanulók nem tudják elérni az államilag finanszírozott képzés rendkívül magas ponthatárát, családi hátterük pedig általában nem teszi lehetővé a költségtérítéses helyeken való továbbtanulást, a diákhitel felvételét sem. Ez a megfelelő érettségi eredmények elérésére… Continue reading A szakközépiskolások esélytelenek a gazdasági képzési területen
Category: Szakképzés
A Nemzeti Alaptanterv elfogadása
A Nemzeti Alaptanterv (NAT) – deklarált céljai ellenére – a szakképzésben részt vevők, vagyis a korosztály 2/3-a számára nem releváns. A NAT ténylegesen nem vonatkozik a szakiskolásokra, és túlzsúfolt tananyagtartalma miatt a szakközépiskoláknak sem teljesíthető a szakmai alapozó tárgyak mellett. A köznevelési törvény tervezete még azt mondta ki, hogy „A NAT-ról szóló kormányrendelet hatálya… Continue reading A Nemzeti Alaptanterv elfogadása
Matolcsy-javaslat a közismeret további csökkentésére és a kilencedikesek tanulószerződésére
Matolcsy György gazdasági miniszterként előterjesztést tett a Parlamentben a szakképzési törvény módosítására két ponton: a közismereti képzés arányát maximum 33%-ra javasolta változtatni minimum 33%-ról; lehetővé kívánta tenni, hogy már 9. osztályban köthető legyen tanulószerződés, és így a tanuló már a szakmatanulás kezdetekor iskolán kívüli gyakorlóhelyen kapjon gyakorlati képzést (abban az esetben, ha a gyakorló helyen… Continue reading Matolcsy-javaslat a közismeret további csökkentésére és a kilencedikesek tanulószerződésére
A szakképzési hozzájárulási rendszer átalakítása
A szakképzési hozzájárulás (SZH) felhasználási lehetőségének megváltoztatásával az iskolai rendszerű szakképzésből 10 milliárd forintot kivontak. A saját dolgozó képzése egy részének SZH-ból fedezése először megszűnt, majd törvénymódosítást követően a korábbi mérték felére csökkent. Ezzel tovább csökkenhet a felnőttképzésben részt vevők amúgyis alacsony száma. Megszűnt az a lehetőség, hogy a vállalkozások a szakképzési hozzájárulás max. 60… Continue reading A szakképzési hozzájárulási rendszer átalakítása
Terv a szakképző iskolák integrálása, mega intézmények létrehozása
A törvény szerint megyénként egy-két szakképző intézménybe kell integrálni az összes szakképző intézményt: ötezer főnél nagyobb létszámú szakképző iskolákat akarnak létrehozni a törvényalkotók. (Az átszervezést egy évvel elhalasztották, 2015-re, mivel a KLIK nem készítette azt elő. Felmerült ezért az iskolák NGM alá rendelése is.) Általános szakmai vélemény szerint a magyar iskolák infrastruktúrája ezt csak papíron… Continue reading Terv a szakképző iskolák integrálása, mega intézmények létrehozása
Gyakorlatorientált képzés gyakorlati lehetőségek nélkül
Sem a szakiskolások duális képzéséhez, sem a szakközépiskolások összefüggő szakmai gyakorlatához nem tud a kamara kellő számú gyakorlóhelyet biztosítani. A törvény módosításával lehetőség lett arra, hogy a – megfelelő alapkészségekkel és gyakorlati tudással még nem rendelkező – kilencedikesek is tanulószerződést köthessenek, és külső gyakorlóhelyen foglalkoztassák őket. Ennek feltételei a legtöbb vállalkozásnál nincsenek meg.
A szakképzési törvény elfogadása
2011. májusában fogadta el a kormány a “Koncepció a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására” című koncepciót. A szakképzési törvény a koncepciótól egyes pontokon eltér, mivel a törvény iskolai rendszerű szakképzésre vonatkozó szabályozása a köznevelési törvényen alapul. A jogszabályok megjelenése előtt a Magyar Szakképzési Társaság több alkalommal fordult Hoffmann Rózsa és Czomba Sándor… Continue reading A szakképzési törvény elfogadása
Az életpálya-tanácsadás szabályozása – konkrétumok nélkül
Az életpálya-tanácsadási szolgáltatások szabályozása korszerű fogalmakkal operál, de konkrétumokat nem tartalmaz. Bár a törvény szerint „Az életpálya-tanácsadási szolgáltatás feladatai ellátásának részletes szabályait kormányrendelet állapítja meg”, ez a rendelet az azóta eltelt több mint két év alatt még nem született meg. A gazdaság igényeinek előtérbe helyezését jelenti, hogy a nemzeti foglalkoztatási szerv koordinálja az életpálya-tanácsadást, amelyben… Continue reading Az életpálya-tanácsadás szabályozása – konkrétumok nélkül
Csökken a nappali képzés korhatára, ingyenessé válik az esti és levelező képzés
A tankötelezettség korhatárának leszállításával párhuzamosan a nappali képzés korhatárát is leszállították. Míg korábban középfokú oktatásban (beleértve az érettségi utáni szakképzést is) 22, jelenleg 21 éves korig van lehetőség nappali képzésben tanulni. Egyidejűleg az a lehetőség is megszűnt, hogy azok esetében, akik az általános iskolát 7 éves koruk után kezdték meg, a korhatár egy évvel megemelkedjen.… Continue reading Csökken a nappali képzés korhatára, ingyenessé válik az esti és levelező képzés
Központi kerettantervek vs. helyi és egyéni sajátosságok
A Köznevelési törvény szerint a kerettantervek kötelezőek és csak 10% szabadságot adnak a helyi tanterv készítéséhez. Így az iskolák nem tudnak alkalmazkodni a települések közötti különbségekhez, a tanulók szociokulturális különbségeihez, valamint a szakképzésben a gazdaság időben és térben változó igényeihez.