Erdő Péter bíboros, a Magyar Püspöki Konferencia elnöke bírálta a kormányt azért, mert másfél éve húzódik a hittanoktatással kapcsolatos döntések meghozatala. Elsősorban a finanszírozás terén tapasztalható bizonytalanságokat, rendezetlenséget tette szóvá a bíboros. Szavaiból kiderült, a Magyar Püspöki Konferencia nem kérte a hittanoktatást a megvalósult formájában.
Author: admin
Hatályba lép a köznevlési rendszer számos intézkedése
Az új tanévben számos változás történik a köznevelés rendszerében. Októbertől a pedagógusok megemelt fizetéseket vihetnek haza, s ez része az új pedagógus életpályamodell bevezetésének. Átalakul alapjaiban a tankönyvellátás. A pedagógusok munkaideje is változik. Az általános iskolák első és ötödik osztályában, a középfokú iskolák kilencedik évfolyamán új tantervek szerint tanulnak a diákok, e tanterveket új Nemzeti… Continue reading Hatályba lép a köznevlési rendszer számos intézkedése
A MASZRE-pályázatok korábbi rendszerének megszüntetése
Az SZTNH 2012-ben a MASZRE-t Alapszabályának, Felosztási Szabályzatának és Pályázati Szabályzatának az Szjt. szabályaival összhangban történő módosítására kötelezte. A MASZRE (akárcsak az Artisjus vagy a MISZJE) a vonatkozó törvény értelmében a jogdíjkeretből felosztás után maradó összeget nem oszthatja tovább a korábban megszokott pályázati formában, hanem köteles azt az NKA-nak utalni. Ezzel hivatalosan megszűnnek a MASZRE-források.… Continue reading A MASZRE-pályázatok korábbi rendszerének megszüntetése
A Felnőttképzési törvény megjelenése – adatszolgátatási és felnőttképzési információs rendszer bevezetése
A statisztikai adatszolgáltatás minden képző számára kötelező. Ugyanakkor ellentmondásosak a jogszabályok, a felnőttképzési és iskolarendszern kívüli képzés megnevezésében. Nem egyértelmű, hogy az OSAP felnőttképzőkre vagy valamennyi képzést szervező intézményre vonatkozik. Gondot jelent, hogy az adatszolgáltatás az eddigi csoportos helyett egyéni adatbevitelre változott, ami nagymértékben megnöveli az adminisztrációs terheket és a nyomtatási költségeket. Az engedélyezett képzések… Continue reading A Felnőttképzési törvény megjelenése – adatszolgátatási és felnőttképzési információs rendszer bevezetése
A Felnőttképzési törvény megjelenése – vagyoni biztosíték
A képzésben résztvevőket védi, a képzőket viszont sújtja a meghiúsult képzés kártérítési fedezete. A gondot a mértéke jelenti, mert a jogszabály szerint az üzleti év árbevételének 2%-a, a de legalább egymillió forint. Bár értelemszerűen a felnőttképzési árbevételre gondolhatott a jogalkotó, a jogszabály ellentmondásos e tekintetben. Egyfajta vagyoni cenzusként működik, célja a kevésbé tőkeerős szervezetek kirekesztése… Continue reading A Felnőttképzési törvény megjelenése – vagyoni biztosíték
A Felnőttképzési törvény megjelenése – minőségbiztosítási keretrendszer
A törvény szerint minőségbiztosítási keretrendszert kell fenntartani a képzőintézményeknek. Ma még értelmezhetetlen (nem állt fel az erre hivatott testület, nincsenek elfogadott rendszerek), hogy milyen minőségbiztosítási keretrendszereknek kell megfelelni, amit kétévente legalább egyszer külső értékelésnek kell alávetni. Ez újabb költségeket ró az intézményekre, végső soron drágítja a képzést, növeli az adminisztrációt, előnybe hoz új minőségbiztosítást kialakító… Continue reading A Felnőttképzési törvény megjelenése – minőségbiztosítási keretrendszer
A Felnőttképzési törvény megjelenése – ellenőrzések és jogkövetkezmények
A jogalkotó nem titkolt szándéka az ellenőrzések gyakorítása. Minden engedélyezett képzést folytató intézmény kétévente minimum egyszer számíthat hatósági ellenőrzésre, az ellenőrzés előzetes bejelentése nélkül is. A jogszabály be nem tartása komoly szankciókkal járhat, több százezer forintos bírsággal, az engedély visszavonásával. A hatósági ellenőrzések mellett külső minőségbiztosítási keretrendszer betartását igazoló külső értékeléseket is kell biztosítani a… Continue reading A Felnőttképzési törvény megjelenése – ellenőrzések és jogkövetkezmények
A Felnőttképzési törvény megjelenése – új testületek, bizottságok
Hat tagú Felnőttképzési Szakértői Bizottság a Nemzeti Munkaügyi Hivatalhoz becsatornázva (szakértőkkel kapcsolatban javaslattevő, véleményező, tanácsadó jogosítványokkal rendelkezik + végzi a minőségbiztosítási rendszerek vizsgálatát). 5 tagú Bizottság a Kamarához (MKIK) becsatornázva, dönt a felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételéről. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács az NGM-hez becsatornázva, szakmai döntés-előkészítő, javaslattevő, véleményező országos testület. Megyei fejlesztési és képzési… Continue reading A Felnőttképzési törvény megjelenése – új testületek, bizottságok
A Felnőttképzési törvény megjelenése – szakértői rendszer létrehozása
A felnőttképzésben szabályozott képzések kérelméhez szakértő által előzetesen minősített programot kell csatolni. Megnövekedett a felnőttképzési szakértők szerepe, új szolgáltatási díj jelenik meg az engedélyezési eljárásban. Minősítést csak olyan szakértő végezhet, aki szerepel a Felnőttképzési Szakértő Bizottság javaslata alapján a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által összeállított ajánlási listán. Nem teljesen egyértelmű, ugyanakkor, hogy a szakértők felelősségi köre… Continue reading A Felnőttképzési törvény megjelenése – szakértői rendszer létrehozása
A Felnőttképzési törvény megjelenése – új felnőttképzési rendszer létrehozása
Hatósági eljárássá vált a felnőttképzési tevékenység: felnőttképzésben szabályozott képzést, csak hatósági engedély birtokában lehet folytatni. “Aki fizet, az rendeli a zenét.” – mondta az egyik minisztériumi vezető. A támogatott képzések teljesen új, engedélyezési eljárását vezeti be a jogalkotó. Új képzési körök, sok adminisztráció, kötelező szakértői szolgáltatások jelennek meg a rendszerben. Az engedéyezési eljárás szigorú tárgyi… Continue reading A Felnőttképzési törvény megjelenése – új felnőttképzési rendszer létrehozása