A szakképzési törvény átalakította az egész rendszert. A felnőttképzőket leginkább az OKJ és abban szereplő költségnövelő felnőttképzési óraszámok, a személyi és tárgyi feltételek változása és a központosítás érinti.
Author: admin
Terv a szakképző iskolák integrálása, mega intézmények létrehozása
A törvény szerint megyénként egy-két szakképző intézménybe kell integrálni az összes szakképző intézményt: ötezer főnél nagyobb létszámú szakképző iskolákat akarnak létrehozni a törvényalkotók. (Az átszervezést egy évvel elhalasztották, 2015-re, mivel a KLIK nem készítette azt elő. Felmerült ezért az iskolák NGM alá rendelése is.) Általános szakmai vélemény szerint a magyar iskolák infrastruktúrája ezt csak papíron… Continue reading Terv a szakképző iskolák integrálása, mega intézmények létrehozása
Gyakorlatorientált képzés gyakorlati lehetőségek nélkül
Sem a szakiskolások duális képzéséhez, sem a szakközépiskolások összefüggő szakmai gyakorlatához nem tud a kamara kellő számú gyakorlóhelyet biztosítani. A törvény módosításával lehetőség lett arra, hogy a – megfelelő alapkészségekkel és gyakorlati tudással még nem rendelkező – kilencedikesek is tanulószerződést köthessenek, és külső gyakorlóhelyen foglalkoztassák őket. Ennek feltételei a legtöbb vállalkozásnál nincsenek meg.
A szakképzési törvény elfogadása
2011. májusában fogadta el a kormány a “Koncepció a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására” című koncepciót. A szakképzési törvény a koncepciótól egyes pontokon eltér, mivel a törvény iskolai rendszerű szakképzésre vonatkozó szabályozása a köznevelési törvényen alapul. A jogszabályok megjelenése előtt a Magyar Szakképzési Társaság több alkalommal fordult Hoffmann Rózsa és Czomba Sándor… Continue reading A szakképzési törvény elfogadása
Az életpálya-tanácsadás szabályozása – konkrétumok nélkül
Az életpálya-tanácsadási szolgáltatások szabályozása korszerű fogalmakkal operál, de konkrétumokat nem tartalmaz. Bár a törvény szerint „Az életpálya-tanácsadási szolgáltatás feladatai ellátásának részletes szabályait kormányrendelet állapítja meg”, ez a rendelet az azóta eltelt több mint két év alatt még nem született meg. A gazdaság igényeinek előtérbe helyezését jelenti, hogy a nemzeti foglalkoztatási szerv koordinálja az életpálya-tanácsadást, amelyben… Continue reading Az életpálya-tanácsadás szabályozása – konkrétumok nélkül
Csökken a nappali képzés korhatára, ingyenessé válik az esti és levelező képzés
A tankötelezettség korhatárának leszállításával párhuzamosan a nappali képzés korhatárát is leszállították. Míg korábban középfokú oktatásban (beleértve az érettségi utáni szakképzést is) 22, jelenleg 21 éves korig van lehetőség nappali képzésben tanulni. Egyidejűleg az a lehetőség is megszűnt, hogy azok esetében, akik az általános iskolát 7 éves koruk után kezdték meg, a korhatár egy évvel megemelkedjen.… Continue reading Csökken a nappali képzés korhatára, ingyenessé válik az esti és levelező képzés
Központi kerettantervek vs. helyi és egyéni sajátosságok
A Köznevelési törvény szerint a kerettantervek kötelezőek és csak 10% szabadságot adnak a helyi tanterv készítéséhez. Így az iskolák nem tudnak alkalmazkodni a települések közötti különbségekhez, a tanulók szociokulturális különbségeihez, valamint a szakképzésben a gazdaság időben és térben változó igényeihez.
Meghirdetik a HÍD-programokat
Nagy vitát kavart és a szegregáció veszélye miatt tiltakozásokat indukált a HÍD-programok meghirdetése. A kétféle HÍD-program közül az egyik azoknak szól, akik nem kerültek be a középfokú iskolákba (szakiskolákba), a másik azoknak, akik tizenöt éves korukig nem fejezték be az általános iskolát és áthelyezésüket az általános iskola kezdeményezi. (Utóbbi esetben az életkor egy évvel nő… Continue reading Meghirdetik a HÍD-programokat
Bevezetik a hároméves szakiskolai képzést
A szakképzés területén a legnagyobb változást a hároméves szakiskolai képzés bevezetése jelentette. A törvény szerint a szakiskolában szakmai képzés és “az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzés” folyik. A deklarált cél a munkaerőpiac és a szakképzés igényeinek összehangolása azáltal, hogy a szakmai és ezen belül a gyakorlati képzésre kerül a fő hangsúly, a közismereti képzés… Continue reading Bevezetik a hároméves szakiskolai képzést
16 évre csökentik a tankötelezettség korhatárát
A tankötelezettség 18-ról 16 éves korra való leszállítása elsősorban a szakképzésben tanulókat érinti, hiszen szakiskolában tanul azon tanulók többsége, akik 16 éves koruk után nem kívánnak tanulni, illetve szüleik vagy az iskola nem engedi, hogy tanulmányaikat folytassák. A korhatár leszállításának hívei is a szakiskolai tanárok között vannak nagyobb számban, hiszen ők találkoztak a „kezelhetetlen” 16 éven… Continue reading 16 évre csökentik a tankötelezettség korhatárát