A Nemzeti Kulturális Alap az eddigi 17 helyett 9 állandó szakkollégiummal, 150 helyett 72 kurátorral működik tovább. Összevonták a táncművészeti, a zeneművészeti, és a színházművészeti kuratóriumokat, megalakult az Előadó-művészeti Kollégium. Az egyes területek összevonása szakmai aránytalanságokat vetett fel, lehetetlenné vált az egyes területek egyenlő képviselete. A táncot csupán két, míg a színházat és a zenét… Continue reading A Nemzeti Kulturális Alap előadó-művészeti kollégiuma megalakítása
Author: admin
Az NKA új kollégumi rendszerének és a kuratóriumainak elindulása
Az új rendszerben a korábbi 19-hez képest 9 kollégium, 152 fő helyett 74 dönt a pályázatokról. Az eddigi egy (a szépirodalmi) helyett az irodalom támogatásáért három különböző kollégium felel majd (a könyvkiadás, a folyóiratkiadás, valamint a szépirodalom és ismeretterjesztés kollégiumai). Az új kollégium felállások heves vitákat váltott ki azok látványos kiegyensúlyozatlansága. Miközben a kuratóriumi tagok… Continue reading Az NKA új kollégumi rendszerének és a kuratóriumainak elindulása
Az állam átveszi a megyei önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi, oktatási, szociális, ifjúságvédelmi, közművelődési intézményeket és gazdasági társaságokat, alapítványokat
Az intézkedés keretében 19-19 megyei könyvtárat, megyei levéltárat, megyei múzeumot és megyei művelődési központot átadnak a megyei önkormányzatok a megyei kormányhivataloknak A megyei kormányhivatalok, melyek a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szervezetei a megyei intézményfenntartó központok (MIK-ek) keretében működtetik ezeket az intézményeket. Az új fenntartó elvileg új vezetői pályázatot, alapító okiratot és egyéb szabályzatot készíttethetne,… Continue reading Az állam átveszi a megyei önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi, oktatási, szociális, ifjúságvédelmi, közművelődési intézményeket és gazdasági társaságokat, alapítványokat
A Nemzeti Kulturális Alap kuratóriumi rendszerének átalakítása
2012. január 1-től az NKA eddigi 17 helyett 9 állandó szakkollégiummal, 150 helyett 72 kurátorral működik. Az új kuratóriumok: Előadóművészet , Építőművészet és Örökségvédelem, Folyóiratkiadás, Könyvkiadás, Közgyűjtemények, Közművelődés és Népművészet, Kulturális Fesztiválok Kollégiuma, Szépirodalom és Ismeretterjesztés, Vizuális Művészetek. Ennek értelmében a korábbi Képzőművészeti Szakmai Kollégium a Vizuális Művészetek Kollégiumába olvadt, melynek vezetője Fabényi Júlia. Fabényi… Continue reading A Nemzeti Kulturális Alap kuratóriumi rendszerének átalakítása
A szakképzési hozzájárulási rendszer átalakítása
A szakképzési hozzájárulás (SZH) felhasználási lehetőségének megváltoztatásával az iskolai rendszerű szakképzésből 10 milliárd forintot kivontak. A saját dolgozó képzése egy részének SZH-ból fedezése először megszűnt, majd törvénymódosítást követően a korábbi mérték felére csökkent. Ezzel tovább csökkenhet a felnőttképzésben részt vevők amúgyis alacsony száma. Megszűnt az a lehetőség, hogy a vállalkozások a szakképzési hozzájárulás max. 60… Continue reading A szakképzési hozzájárulási rendszer átalakítása
A szakképzési hozzájárulási rendszer átalakítása
Az Országgyűlést elfogadta a Szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényt, Tekintettel arra, hogy a benyújtott módosító indítványokat sem a kormány, sem pedig a plenáris szavazás nem támogatta, a jogszabály szövege gyakorlatilag az eredeti tervezettel azonos.Ennek megfelelően a saját dolgozók képzésének lehetősége e forrásból teljesen megszűnik, (és a Felnőttképzési törvényből is kikerül a… Continue reading A szakképzési hozzájárulási rendszer átalakítása
Elfogadják a felsőoktatási törvényt
December elején több mint 300 módosítójavaslatot adtak be fideszes képviselők a felsőoktatási törvénytervezethez. Az ELTE EHÖK több mint 80 módosítójavaslatot fogalmazott meg, pl. a hallgatói munkavégzés adó- és járulékkedvezményeinek visszaállítását. Kalina Gergely ELTE EHÖK elnök szerint a koncepció azonban alapvetően rossz, megörökölte a hatályos törvény hibáit. A teljes felsőoktatást nézve az állami finanszírozás aránya 2011-hez… Continue reading Elfogadják a felsőoktatási törvényt
A parlament elfogadja a köznevelési törvényt
A magyar Országgyűlés a Fidesz-KDNP képviselők kétharmados többségével elfogadja a korábbiakhoz képest az oktatási rendszerben jelentős változásokat hozó Nemzeti köznevelési törvényt. A főbb változások: az oktatási rendszer irányításának, valamint a tantervi szabályozásnak a centralizálása, a tankötelezettség korhatárának leszállítása 18-ról 16 éves korra, az általános iskolai tanulók du. 4, esetenként 5 óráig történő iskolai foglalkozásának biztosítása,… Continue reading A parlament elfogadja a köznevelési törvényt
18-ról 16 éves korra csökken a tankötelezettség korhatára
A tankötelezettséget 18-ról 16 éves korra leszállítása. Ez fogalomzavart okoz a felnőttképzés értelmezéskor is.
A köznevelési törvény elfogadása
A törvénytervezet megismerése után széleskörű tiltakozás indult meg, amely a szakképzést érintő változtatásokat is érintette. A törvény és a végrehajtási rendeletek gyakori változásainak követése rendkívül nehéz. Magát a törvényt is négyszer módosították két év alatt, a végrehajtási rendeleteket pedig kb. tízszer. Volt olyan módosítás is, amelyet hatályba lépése előtt egy nappal hirdettek ki. A tankötelezettség korhatárát… Continue reading A köznevelési törvény elfogadása