Nyilvánosságra került a módosított előadó-művészeti törvény által létrehozott szakmai testületek, a Színházművészeti, Táncművészeti és Zeneművészeti Bizottság összetétele. A törvény nagyfokú szabadságot nyújt a miniszternek a bizottságok összetételét illetően, nem ír elő vagy ajánl egyeztetési kötelezettséget, csupán a létszámok alsó értékét szabja meg. A három közül a Színházművészeti Bizottság esetében kifogásolható az egyensúlyra és reprezentativitásra törekvés. A három szakmai bizottság nagyon komoly kompetenciákhoz jut. Rendkívül részletes feltételeket kell kidolgozniuk, valamint ezeket alkalmazniuk a kormányzati támogatások elosztására nézve, amihez formálisan nem vesznek igénybe államigazgatási szakapparátust és a köztisztviselők kötelezettség-rendszere és számon-kérhetősége sem terheli őket. Elvileg csak döntések előkészítését végzik, de a tapasztalat szerint a minisztérium – a kétirányú legitimálás jegyében – azonosul a bizottságok döntéseivel. A három művészeti bizottság javaslatait megvitatja a 24 tagú Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács is, amelynek 11 tagját szakmai szervezetek delegálják. A kormányzatnak a küldő szervezetek kijelölésében volt szerepe, melyek közé került az Alaptörvénybe emelt Magyar Művészeti Akadémia is. Az előadó-művészeti bizottságok saját körben döntenek a vezetői kinevezésekkel kapcsolatos pályázatokat elbíráló szakmai testületek összetételéről is. A színházművészeti bizottság egy alkalommal művészetpolitikai kérdésben is állást foglalt, amikor kifogást emelt a 2013. márciusi showcase tartalmát illetően.