A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) Szabó Mátéhoz, az alapvető jogok biztosához fordult, mert a hallgatói szerződésről szóló kormányrendelet szükségtelenül és aránytalanul korlátozza az egyetemi, főiskolai hallgatók alapvető jogait és sérti az egyenlő bánásmód követelményét is, valamint azért, mert a kormány rendeleti szinten szabályozta a hallgató szerződést, nem törvényben.
Szabó Máté az Alkotmánybíróság elé vitte a hallgatói szerződés ügyét, mert szerinte aránytalan jogkorlátozással járnak a hallgatói szerződések kötelező jogszabályi feltételei. Különösen problémás a hosszú időtartamú és általános hazai munkavégzés kötelezettségének előírása. Nem egyenlő lehetőségű felek között születik a szerződés, sok felvételizőnek a szerződés alá-nem-írása nem opció. Emellett probléma, hogy a szerződés egyoldalú, csak a hallgató vállal valódi kötelezettséget, az állam csak törekszik arra, hogy például legyen is olyan munkahely, ahol a megfelelő idő ledolgozandó.
Az Alkotmánybíróság július 3-ai határozatában megsemmisítette a 2/2012. kormányrendeletet és az Nftv. két vonatkozó paragrafusát azzal az indoklással, hogy mivel a hallgatói szerződésnek közvetlen hatása van a foglalkozás szabad megválasztásához fűződő jogra, ezért törvényben kell szabályozni.
Egy napra rá, július 4-én az Országgyűlés oktatási bizottsága a Parlament elé terjesztette az Nftv. módosítását, melyben törvényi szinten szabályozza a hallgatói szerződést. Az Országgyűlés július 12-én megszavazta a módosítást, mely tartalmilag szinte azonos a korábbi rendelettel, de több apró módosítást is eszközöltek rajta az utolsó pillanatokban, így például a hallgató szerződés neve hallgatói ösztöndíjszerződésre módosult.