Hatályba lép a 2012. évi LXI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény és az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosítása.
Ez a törvény hozza létre a volt Magyar Országos Levéltárból a Magyar Nemzeti Levéltárat. Az 5. § (1) bekezdése kimondja: „A Magyar Nemzeti Levéltár központi általános levéltár, amely megyei illetékességű szervezeti egységekkel rendelkezik.” Ennek értelmében 2012. október 1-től minden megyei önkormányzati levéltár megszűnik, mint önálló intézmény és a MNL része, „megyei fiókja” lesz.
Ez a levéltári funkció teljes központosítása. Az egyházi és egyéb szaklevéltárakon túl az országban „általános”, azaz teljes jogkörű közlevéltár mindösszesen kettő marad: a Magyar Nemzeti Levéltár és a Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott levéltár. De ez utóbbira is kiterjed a központi irányítás, a 3. § szerint „(4) A Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott levéltár alapító okiratának, szervezeti és működési szabályzatának elfogadásához és módosításához a kultúráért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges.
(5) A Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott levéltár
a) stratégiai terve, éves szakmai feladatainak meghatározása,
b) munkatervének, beszámolójának elfogadása,
c) költségvetésének feladatalapú tervezése, és
d) fejlesztési és beruházási feladatainak meghatározása
során a kultúráért felelős miniszter véleményezési jogot gyakorol.”
Az intézkedés a megyei önkormányzatok intézményfenntartó jogkörének teljes megszüntetésének a része. Ezzel párhuzamosan a megyei művelődési központokat is a Nemzeti Művelődési Intézet fiókirodáivá teszik, a megyei könyvtárakat és a megyei múzeumokat pedig a megyeszékhelyek önkormányzatának adják át.
