A Köznevelési törvény szerint a kerettantervek kötelezőek és csak 10% szabadságot adnak a helyi tanterv készítéséhez. Így az iskolák nem tudnak alkalmazkodni a települések közötti különbségekhez, a tanulók szociokulturális különbségeihez, valamint a szakképzésben a gazdaság időben és térben változó igényeihez.
Month: December 2011
Meghirdetik a HÍD-programokat
Nagy vitát kavart és a szegregáció veszélye miatt tiltakozásokat indukált a HÍD-programok meghirdetése. A kétféle HÍD-program közül az egyik azoknak szól, akik nem kerültek be a középfokú iskolákba (szakiskolákba), a másik azoknak, akik tizenöt éves korukig nem fejezték be az általános iskolát és áthelyezésüket az általános iskola kezdeményezi. (Utóbbi esetben az életkor egy évvel nő… Continue reading Meghirdetik a HÍD-programokat
Bevezetik a hároméves szakiskolai képzést
A szakképzés területén a legnagyobb változást a hároméves szakiskolai képzés bevezetése jelentette. A törvény szerint a szakiskolában szakmai képzés és “az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzés” folyik. A deklarált cél a munkaerőpiac és a szakképzés igényeinek összehangolása azáltal, hogy a szakmai és ezen belül a gyakorlati képzésre kerül a fő hangsúly, a közismereti képzés… Continue reading Bevezetik a hároméves szakiskolai képzést
16 évre csökentik a tankötelezettség korhatárát
A tankötelezettség 18-ról 16 éves korra való leszállítása elsősorban a szakképzésben tanulókat érinti, hiszen szakiskolában tanul azon tanulók többsége, akik 16 éves koruk után nem kívánnak tanulni, illetve szüleik vagy az iskola nem engedi, hogy tanulmányaikat folytassák. A korhatár leszállításának hívei is a szakiskolai tanárok között vannak nagyobb számban, hiszen ők találkoztak a „kezelhetetlen” 16 éven… Continue reading 16 évre csökentik a tankötelezettség korhatárát
A köznevelési törvény elfogadása
A törvénytervezet megismerése után széleskörű tiltakozás indult meg, amely a szakképzést érintő változtatásokat is érintette. Ekkor alakult meg a Hálózat a Tanszabadságért (l. a köznevelési részben). Hatástalanok voltak a Magyar Szakképzési Társaság javaslatai is. A törvény és a végrehajtási rendeletek gyakori változásainak követése rendkívül nehéz. Magát a törvényt is négyszer módosították két év alatt, a… Continue reading A köznevelési törvény elfogadása
A megyei múzeumi szervezetek a Megyei Intézményfenntartó Központok (MIK) alá sorolása
A 2012. január 1-jével indult államosítási folyamat keretében az állam a megyék konszolidációja keretében átveszi a megyei önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi, oktatási, szociális, ifjúságvédelmi, közművelődési intézményeket és gazdasági társaságokat, alapítványokat, valamint a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi intézményeket, azok adósságállományával együtt. A kormányrendelet megyei intézményfenntartó központok (MIK) felállításáról is döntött, amelyek az átvett intézményekkel összefüggő… Continue reading A megyei múzeumi szervezetek a Megyei Intézményfenntartó Központok (MIK) alá sorolása
A kutatónap elvétele a közgyűjteményekben
A kormány a 258/2011. (XII. 7.) kormányrendeletben szabályozta a megyei önkormányzatok konszolidációjával és a megyei intézmények átvételével kapcsolatos kérdéseket. A kormányrendelet módosította a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Tv végrehajtásáról rendelkező 150/1992.(XI.20.) Korm. rendeletet is. A módosítás eredményeként a közgyűjtemények tudományos besorolású dolgozóinak munkaidő kedvezménye megszűnt. A korábban biztosított munkaidő kedvezmények célja a tudományos… Continue reading A kutatónap elvétele a közgyűjteményekben
Nem kapnak fizetést egyetemi oktatók
A zárolt pénzek miatt óraadó tanárok és külsős vizsgáztatók fizetését nem tudják kifizetni több egyetemen. Az MRK egyeztetett a helyzet megoldásáért, de a kormány ténylegesen nem járt el.
Megváltozik a felsőoktatási törvény
A szakképzési és felsőoktatási törvény alapján a felsőfokú szakképzés helyét a felsőoktatási szakképzés veszi át. A kétfajta képzés tartalmilag lényegében megegyezik, viszont a korábbiakkal ellentétben ilyen képzés csak felsőoktatási intézményekben folyhat, szakképző intézményekben nem. A felsőoktatási szakképzést felsőfokú iskolai végzettséget (oklevelet) nem ad, viszont a statisztikákat javítja: a résztvevők beleszámítanak a felsőoktatásban részt vevők közé.… Continue reading Megváltozik a felsőoktatási törvény
A felsőfokú szakképzés helyét a felsőoktatási szakképzés veszi át
A szakképzési és felsőoktatási törvény alapján a felsőfokú szakképzés helyét a felsőoktatási szakképzés veszi át. A kétfajta képzés tartalmilag lényegében megegyezik, viszont a korábbiakkal ellentétben ilyen képzés csak felsőoktatási intézményekben folyhat, szakképző intézményekben nem. A felsőoktatási szakképzést felsőfokú iskolai végzettséget (oklevelet) nem ad, viszont a statisztikákat javítja: a résztvevők beleszámítanak a felsőoktatásban részt vevők közé.… Continue reading A felsőfokú szakképzés helyét a felsőoktatási szakképzés veszi át