December elején több mint 300 módosítójavaslatot adtak be fideszes képviselők a felsőoktatási törvénytervezethez. Az ELTE EHÖK több mint 80 módosítójavaslatot fogalmazott meg, pl. a hallgatói munkavégzés adó- és járulékkedvezményeinek visszaállítását. Kalina Gergely ELTE EHÖK elnök szerint a koncepció azonban alapvetően rossz, megörökölte a hatályos törvény hibáit.
A teljes felsőoktatást nézve az állami finanszírozás aránya 2011-hez képest 17 százalékkal csökkent. Egyes intézményektől nagy arányú lesz az elvonás, a Szolnoki Főiskola például 2012-ben mintegy 30 százalékkal kevesebb állami pénzzel gazdálkodhat.
2011. december 23-án 243 igen szavazattal, 37 nem ellenében elfogadta a parlament a 2011. évi CCIV. törvényt a nemzeti felsőoktatásról, azonban Pokorni Zoltán, az országgyűlés oktatási bizottságának elnöke például nemmel szavazott. Ezt azzal indokolta, hogy a törvény több részletét károsnak tartja.
Állami ösztöndíj mellett lesz részösztöndíjas képzés is, a többi hallgató önköltséges lesz. A röghöz kötés nem szerepel a törvényben. Nem szerepel az sem, hogy az egyetemet mint intézményformát megszüntetnék. A felvételikor kötelező “C” típusú nyelvvizsga is kikerült a törvénytervezetből.
Megszűnik azonban a tanárképzés bolognai rendszere.
A májusban kiszivárgott információkkal ellentétben a felsőoktatási törvény továbbra is tizenkilenc állami egyetemmel, kilenc állami főiskolával, két magánegyetemmel, huszonegy egyházi főiskolával és tizenegy magánfőiskolával számol – vagyis az intézményi struktúra egyelőre nem változik.