A törvénytervezet megismerése után széleskörű tiltakozás indult meg, amely a szakképzést érintő változtatásokat is érintette. A törvény és a végrehajtási rendeletek gyakori változásainak követése rendkívül nehéz. Magát a törvényt is négyszer módosították két év alatt, a végrehajtási rendeleteket pedig kb. tízszer. Volt olyan módosítás is, amelyet hatályba lépése előtt egy nappal hirdettek ki. A tankötelezettség korhatárát 18-ról 16 éves korra szállították le. Ez fogalomzavart okoz a felnőttképzés értelmezéskor is.
Megszűnt az a lehetőség, hogy a vállalkozások a szakképzési hozzájárulás egy részét – a NAV-hoz történő befizetés helyett – saját dolgozóik képzésére fordíthassák. Ezzel tovább csökken a felnőttképzésben részt vevők amúgy is alacsony száma. Az új Fktv. viszot lehetővé teszi, hogy azok a képzők, akik nem kivánnak állami támogatással élni, azok csak a szolgáltatási törvény fogyasztóvédelmi előírásait betartva szabadon tevékenykedjenek.
Megszűnt az a lehetőség, hogy a vállalkozások a szakképzési hozzájárulás max. 60 %-át – a NAV-hoz történő befizetés helyett – eszköz vagy pénz formában közvetlenül az iskoláknak (ill. a térségi szakképző központoknak) is adhassák. A szakképző iskoláknak ez 10 milliárd forintos forráselvonást jelentett. Emellett megszűnt egy élő kapcsolat lehetősége az iskola és a gazdaság között.