A köznevelési törvény tervezete közel másfél éves előkészítő munka után került nyilvánosságra. Ez az előkészítés nélkülözte a társadalmi egyeztetést, a nyílt szakmai vitákat és diskurzust. Ez indokolt egy olyan változat előkészítése során, amely csak egy szűkebb szakmai csoport munkáján alapszik, és még széles körű társadalmi vita vár rá. Ez a tervezet azonban lényegében már a parlament elé szánt javaslatnak volt tekinthető. Rendkívül rövid időt, összesen 12 napot biztosított a kormányzat a dokumentum társadalmi egyeztetésére. Ez a folyamat azonban nem tartalmazott valódi vitát, pusztán a tervezet véleményezésére nyílt lehetőség.
A viszonylag hosszú előkészítő munka ellenére a szöveget – ahogy ezt számtalan szakértő szóvá tette – jelentős jogtechnikai, szövegezési hibák tarkították, a későbbiekben a parlamentben szokatlanul sok indítvány született a módosítására, ezek többsége kormánypárti kezdeményezés volt. A nyilvánosságra kerüléstől kezdve sok szervezet és szakember bírálta a tervezetet, annak központosító jellegét, a gyermeki és szülői jogok csorbítására való törekvést, az esélyegyenlőtlenségek csökkentésével kapcsolatos feladatok háttérbe szorítását, a finanszírozásban a szektorsemlegesség feladását, az alternatív iskolák, valamint az öntevékeny pedagógiai kezdeményezések ellehetetlenítését. A köznevelési törvény elleni tiltakozás hoz létre új szervezeteket, így például a Hálózat a Tanszabadságért (HAT) is ekkor lép színre. Facebook csoportok alakulnak a köznevelési törvény elleni tiltakozás szervezésére.