Az MTI és a Magyar Nemzet által több nap alatt nyilvánosságra hozott törvénytervezet főbb pontjai:
- Intézménytípusok: főiskola, tudományegyetem, átmenetileg egyetem (2014-re megszűnik, a másik két fajtává vagy magánintézménnyé alakul).
- Tudományegyetem: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), Debreceni Egyetem (DE), Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), Pécsi Tudományegyetem (PTE), Szegedi Tudományegyetem (SZTE), Semmelweis Egyetem (SE).
- Egyetem: Budapesti Corvinus Egyetem (BCE), Kaposvári Egyetem (KE), Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), Miskolci Egyetem (ME), Óbudai Egyetem (ÓE), Pannon Egyetem (PE), Széchenyi István Egyetem (SZE), Nyugat-Magyarországi Egyetem (NYME), Szent István Egyetem (SZIE), Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (LFZE), Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE), Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME), Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE).
- Főiskola: Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF), Dunaújvárosi Főiskola (DF), Eötvös József Főiskola (EJF), Eszterházy Károly Főiskola (EKF), Kecskeméti Főiskola (KF), Nyíregyházi Főiskola (NYF), Magyar Táncművészeti Főiskola (MTF).
- A szóbeli felvételi újbóli bevezetése.
- Maximum 3 helyre jelentkezhet egy felvételiző.
- A hátrányos helyzetűeket nem többletpontokkal, hanem külön keretszámmal segítenék.
- A szakonként meghatározott képzési idő másfélszerese alatt tanulmányaikat nem befejező hallgatókat el kell a szakról bocsátani.
- Ösztöndíjat egyház, alapítvány, gazdasági társaság is adna a rászorulóaknak.
- Az állam a hallgatót, és nem az intézményt támogatja.
- A 2012-es 40 ezerről 2013-ban 35 ezerre, 2014-ben 30 ezerre csökken a támogatott hallgatói keretszám.
- A képzési / tudományos / fenntartói támogatás 50 / 25 / 25-ről 15 / 15 / 70 százalékra változna.
- A költségvetési támogatás: 2012-ben 177-189 milliárd, 2013-ban 160 milliárd, 2014-ben 153 milliárd forint.
- Az Új Széchenyi Tervben 285 milliárd forint van oktatással kapcsolatos beruházásokra.
- Létrejön a Nemzeti Felsőoktatási Rendszer (NFR) a legalább 51%-ban állami finanszírozott hallgatókat oktató egyetemeken, itt az állam nevezi ki a rektorokat és a gazdasági vezetőket, az állam dönt a megszüntetésről, létrehozásról, összevonásról.
- A hallgatói szerződés 10-ből 7, 20-ból 15 évre szólna.
- Osztatlan pedagógusképzés.
- Legfeljebb 2 félévvel lehetne túlnyúlni a rendes tanulmányi időn.
Szeptember 23-án 6 rektor (BME, DE, ELTE, PTE, SE, SZTE) egy nyilatkozatot adott ki, amit a Magyar Rektori Konferencia (MRK) is támogatott. Ebben arra figyelmeztetnek, hogy túlságosan nagy a felsőoktatásból történő forráskivonás mértéke, hogy veszélyes a támogatások arányának túlzott eltolása a műszaki képzések felé, hogy az egyetemek állami kézi vezérlését visszautasítják, előreláthatóságot kérnek mind az intézményi, mind a keretszám-változásokban, hogy a keretszámváltozásokat előrejelzések alapján, nem a jelenlegi állapotra alapozva kell megtervezni, és hogy a hallgatói szerződés és a költségtérítéses rendszer fokozása jelentkezéseket visszatartó erő lehet. Segítséget ajánlanak a koncepció kidolgozásában.
Szeptember 27-én az MRK, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), a Magyar Akkredtiációs Bizottság (MAB) és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) is állásfoglalást adott ki a felsőoktatási koncepcióval kapcsolatban.
Az MRK kifogásolja az állam céljait: nem új nemzeti középosztály létrehozása a cél, hanem az tudás minél szélesebb körű terjesztése ennek minden pozitív járulékával. A felsőoktatás nem elitképzés. Kifogásolja az autonómia megszüntetését. Kifogásolja, hogy az önköltséges képzés (a költségtérítéssel szemben) csak egy szűk elit számára lesz elérhető, valamint a visszatérítési rendszer veszélyeire is rámutat, annak elriasztó hatására. Kritizálják a hirtelen változtatásokat és hiányolják a kiszámíthatóságot. Kifogásolják, hogy sok (főleg vidéki) egyetem válna fölöslegesen főiskolává a megfelelően rájuk alkalmazható kategória híján.
Az MRK javaslatot tett egy kredit-alapú hallgatói finanszírozási rendszerbe, ahol a nem teljesített kreditek után fizetnének az államilag finanszírozott hallgatók, ezzel kiszámíthatóvá és ösztönzővé téve a rendszert. Emellett egyéb, gazdasági szankcionálásra is javaslatot tettek (nem befejezők költség-visszafizetése, nem beiratkozók büntetése). Ezzel kompenzálnák a Széll Kálmán terv felsőoktatási forráskivonásait.
A HÖOK elutasítja a koncepciót többek között a hallgatók szociális helyzetének figyelmen kívül hagyása, a tanulmányi kérdések túlszabályozása, a hallgatói érdekképviselet arányának csökkentése miatt.
“Össztűz alatt a MAB!” címmel adott ki állásfoglalást a MAB, melyben a testület függetlenségének megszűnése miatt jelentkező problémákról írnak, mint a European Association for Quality Assurance in Higher Education (ENQA) tagság lehetséges elveszítése, és hogy a minisztérium mint nem tudományművelő képtelen lesz a MAB feladatait megfelelő szakmai szinten ellátni.
A PTE-n a HÖK aláírásgyűjtést, demonstrációt tartott a törvénytervezet ellen.