A Nemzeti Erőforrás és Fejlesztési Minisztérium (NEFMI), a Magyar Rektori Konferencia (MRK), és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elkészítették a problématérképeiket és az alapelveiket. Egyetértés van a szervezetek és a minisztérium között az új felsőoktatási törvény szükségességéről.
A problématérkép lényegi pontjai:
- Minőség: romlik, ezen változtatni kell.
- Állami szerepvállalás: tisztázatlan jelenleg, hatékonyabb forráselosztás és egyes területeken a források bővítése szükséges. A fejkvóta alapú finanszírozás nem megfelelő.
- Intézményrendszer: nem tisztázott célok, feladatok, nem reális besorolások, színvonalcsökkenés, leépülőben a minőségbiztosítási rendszer.
- Intézmények belső szerkezete: átláthatatlan döntési mechanizmus, hiány oktatókból, az oktatói javadalmazás nem teljesítményarányos, hallgatói jogok és kötelezettségek kiegyensúlyozatlanok.
- Felvételi: a középiskola nem ad elég tudást, főleg természettudományosat és nyelvit nem.
- Képzés: a bolognai rendszer bevezetése nem volt átgondolt, munkaerőpiacon nem keresett képzések, túl könnyű vizsgák, túl sokáig vannak egyetemen a hallgatók.
- Kutatás-fejlesztés: nem jó a támogatási rendszer, leszakadóban a magyar K+F.
- Nemzetköziség: az EFT-be beilleszkedés rendezetlen, nincs szabályozva a külföldi intézményekkel való együttműködés, kevés egyetem oktat külföldi hallgatókat, alacsony szintű a hallgatói mobilitás a rossz szociális helyzet miatt.
Az alapelvek:
- A felsőoktatás a közjót szolgálja, a versenyképesség alapja, az egyén és a köz boldogulásának elősegítője.
- A legjobbak ösztöndíjat kapnak “a nemzet juttatásaként”, de pénzért mindenki tanulhat.
- A felsőoktatás feladata, hogy sokféle jó szakembert képezzen.
- Minőség!
- Meghatározandó az állam szerepe. A szabályozás ösztönözzön takarékosságra, kutatásra, külföldi hallgatók vonzására.
- A munkaerőpiaci igények és a demográfiai folyamatok alapján határozza meg az állam a keretszámokat (azonban a munkaerőpiaci igények a felsőoktatásban nehezen érvényesíthetők, ez a pont vetíti előre a keretszámcsökkentést).
- A fejkvóta alapú finanszírozás helyett más kell a korábbi versenyen alapuló felsőoktatással szemben.
- Egyetem és főiskola újbóli elválasztása (viszont ez szembemegy a bolognai elvekkel).
- A nemzetközileg elismert kutatóegyetemek többlettámogatásra érdemesek.
- A vidéki intézmények fontosak.
- Tudományos, szervezeti, gazdasági autonómia.
- Oktatási, kutatási autonómia.
- A felvételi szigorítása minőségemelkedéshez vezet (valószínűleg nincs így), osztatlan pedagógusképzés.
- Szociálisan hátrányos helyzetűek támogatása.
- Határon túli magyar intézményekkel való együttműködés.
A problématérkép bár sok helyen felületes, sokszor trivialitásokat részletez, valamint több vitatható állítása is van, sok fontos alapelvet tartalmaz, mint az intézményi autonómia fontossága, a szociálisan hátrányos helyzetűek támogatása, a forrásbővítés fontossága. Ezen a három területen a dokumentum publikálása után kizárólag visszalépés történt 2014-ig.