A 2011-ben megjelent szakképzési koncepció a 2010. novemberében a miniszterelnök és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által közösen jegyzett keretmegállapodásban lefektetett alapelvekre támaszkodik, melyek a nemzetgazdasági miniszter és az MKIK elnöke által kötött megállapodásban kerültek részletes kibontásra.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) az elmúlt évtizedben egyre fontosabb szerepet játszik a szakképzésben; a kormánnyal 2010-ben kötött megállapodás értelmében a kamara kulcsszerepet játszik a szakképzés-politika alakításában, és számos feladat ellátása is az MKIK hatáskörébe került. A szakképzés szabályozásában visszaköszönnek a kamara 2009-ben lefektetett szakképzés-fejlesztési elképzelései (amelyek egyébként lényegesen eltérnek a 2005-ben lefektettet kamarai koncepciótól) és a Parragh László MKIK elnök nyilatkozataiban kifejtett elvek. A kamara koncepcióalkotó szerepe és lehetőségei a mindenkori beiskolázás befolyásolására a gazdaság pillanatnyi érdekeinek előtérbe helyezését jelentik a tanulók és a társadalom hosszú távú érdekeivel szemben. (A szakiskola elsősorban a szakmai gyakorlat oktatására koncentráljon, a gyakorlati képzés minél inkább a vállalkozásoknál folyjon és a szakiskolai képzésben tanulók aránya növekedjen az érettségit adó középiskolában tanulók rovására.)