Október közepén készült el a pár nappal később nyilvánosságra került új felsőoktatási törvény koncepciója. Nem lehet tudni, kik dolgoztak a 44 oldalas anyagon. A szöveg számos belső ellentmondástól szenved, több irányból is érte kritika.
Pokorni, aki az anyagot számos szempontból kritizálta, nem is tudott a koncepcióról, mivel az oktatási államtitkárság nem vont be fideszes szakértőket a munkába. Többek között ideológiavezéreltnek tartotta, olyannak, ami nem vet számot a valósággal, és több tartalmi kérdésben is más állásponton van, mint amit a koncepció képvisel (integráció, bologna, érettségi-felvételi, alaptanterv, iskolaszerkezet). Később, november végén Pokorni egyeztetett Hoffmannal, és a miniszterrel és a helyettes államtitkárral közösen lefektettek a koncepciótól részben eltérő, részben egyes megállapításokat nem érintő alapelveket, amelyek mentén tovább folyhat a munka.
A hallgatói jogok korlátozása ellen tiltakozik a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), a Facebookon is hallgatói tiltakozó-oldal szerveződött, amely azóta a leglájkoltabb ilyen témájú oldal.
Az Magyar Rektori Konferencia (MRK) plénuma állásfoglalásában jelezte, a koncepció sok helyen ellentmondásos, ugyanakkor szükségesnek tartana egy új, a hatékonyabb működés feltételeit megteremtő felsőoktatási törvényt, mely növelné az oktatási színvonalát és szélesítené az intézményi autonómiát. Felhívja a figyelmet, hogy a felsőoktatás nehezen viseli a gyakori, mély beavatkozásokat, ezért körültekintő eljárásra int. Egy átfogó felsőoktatási stratégia megalkotását tartaná először szükségesnek.
A nyilvánosságra került felsőoktatási tervezet főbb pontjai:
- Két emelt szintű érettségit tenne kötelezővé a felvételihez (az idén felvételizettek 5,5%-a felelt csak meg ennek).
- Csak 3 intézményt lehetne megjelölni.
- Jórészt függetlenné tenné a beiratkozott hallgatók számától az intézmények támogatását (nem-normatív finanszírozás), bár a jelenlegi rendszer éppen abból a megfontolásból ösztönzi a felvételt, mert az ország így is le van maradva nemzetközi összehasonlításokban.
- Korlátozná hallgatók tantárgyfelvételi és vizsgalehetőségeit.
- Korlátozná hallgatói önkormányzat beleszólását az egyetemi ill. kari tanulmányi- és vizsgaszabályzatba, a juttatási szabályzatba.
- A keretszámokat és a ponthatárokat központilag határozná meg.
- Az egyetemek és főiskolák tudományos autonómiáját megtartaná, gazdasági autonómiáját elvenné.
- A tanárképzésben visszaállítaná az osztatlan képzést, más képzések is lehetnének azok.
Két ellentmondásos idézet az anyagból:
- Nem korlátoznák a tanszabadságot, ugyanakkor „az állam alkotmányos kötelezettsége azonban nem terjed addig, hogy köteles volna mindenki számára az oktatás minden szintjén és valamennyi világnézet keretében állami, illetve önkormányzati iskolákban garantálni a tanuláshoz való jog érvényesítését”.
- Minden bizonnyal megfordult az anyag készítőinek fejében némi huncutság, ezért írták, hogy „az Alkotmányban biztosított jogok nem vonhatók meg, nem korlátozhatók a hallgatói jogviszony keretei között sem”.