A kormányváltástól kezdve megjelentek a médiában azok az Oktatási Államtitkárság és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nevével fémjelzett elképzelések, melyek az érettségit adó képzésben résztvevők arányát csökkenteni kívánták a szakiskolai képzésben résztvevők javára, és bizonyos minimum követelményekhez kötötték volna az egyes iskolatípusokba való felvétel lehetőségét. Azok számára, akik a szakiskolai minimumnak sem feleltek volna meg, a HÍD programokban való részvétel lehetőségét biztosították volna. Az első Széll Kálmán-terv kimondja, hogy “hiányzik az egészséges arány a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák között.” Ezek az elképzelések végül is nem kerültek be a köznevelési törvénybe, de a szakiskolások számának növelése továbbra is szerepel a Kamara és az oktatásirányítás tervei között. Az iskolák államosítása lehetőséget biztosít arra, hogy a KLIKK előírja, hogy mely iskolákba hány fő vehető fel, így központi vizsga vagy tanulmányi eredmény előírása nélkül is korlátozható az érettségit adó képzésben részt vevők száma. Egyelőre ilyen létszám-előírások, korlátozások csak a szakképzésen belül, a szakközépiskolai ágazatok és az egyes szakképesítések vonatkozásában léteznek ( lásd: szakmaszerkezeti döntés)