A későbbi államtitkár kifejti, milyen bűnöket tulajdonít a korábbi oktatáspolitikai irányításnak. Ezek között a legtöbb más forrás szerint is visszatérő elemek:
- A korábbi oktatáspolitika az iskolát csak tudásgyárnak gondolta.
- Továbbá szolgáltató központnak tekintette.
- A gyerekek tízezrei nőttek fel úgy, hogy senki nem nevelte őket, a korábbi oktatásirányítás a nevelést az iskolában nem tekintette feladatnak.
- Kárhoztatta a korábbi vezetést az alsó tagozatos osztályozás és évismétlésre utasítás (buktatás) eltörléséért is.
Különösen érdekes a következő gondolata: „Azt tartanám helyesnek, ha az oktatási bizottságban az eddigi vagdalkozások helyett valódi szakmai viták folynának, így ellenzéki gondolatok is beépülnének a döntésekbe, hiszen azok sem ördögtől valók”. E nyilatkozatot követően 2014 tavaszáig, miután az aktuális összetételű Országgyűlés plenáris ülése már befejezte munkáját, egyetlen esetben sem történt meg ellenzéki javaslatok figyelembe vétele.