Huszonöt év szivárvány
a magyarországi LMBT+ mozgalom története röviden

Mikor lehetett először előbújni Magyarországon? Mikor volt harc és mióta buli a Budapest Pride? Kik, hol és hogyan szerveződnek egy nyitott társadalomért? Huszonöt év csatái, sikerei, és minden más, amit tudni érdemes a magyar LMBT+ mozgalomról.

A magyarországi LMBT+ mozgalom története közel három évtizedre tekint vissza. A Kádár-korszak utolsó éveiben néhány lelkes fiatal leszbikus nő és meleg férfi ötlete volt az első szervezet létrehívása. A Magyarországi Homoszexuálisok Homeros-Lambda Országos Egyesülete megalapításába végül 1987 végén fogtak. A szervezet hivatalos működési engedélyt 1988 tavaszán kapott az akkori Szociális és Egészségügyi Minisztérium illetékes osztályától. Hivatalosan ettől számítható a hazai LMBT+ mozgalom története. A Homeros megalapításának lehetőségét segítették az akkor még biztosan halálos AIDS betegség ijesztő terjedése és a magyar politikai élet reményteli változásai is.

Az első meleg egyesület főként az LMBT+ közösség identitásának erősítésére szervezett különféle kulturális, szabadidős és egészségvédő programokat (kirándulások, diszkó, piknikelés, HIV/AIDS szűrés stb.). Ők működtették az első melegbárt, a Lokált és egy lapot is indítottak Homeros néven, amely csak két számot élt meg. Másrészt beadvánnyal fordultak az állami szervek felé a melegeket ért diszkrimináció megszüntetése érdekében. A diszkrimináció egyik formája volt a meleg és heteró párok eltérő beleegyezési korhatára, tehát az életkor, amelynek betöltése a bűntetőjog szerint valaki szabadon és felelősen dönthet arról, kivel létesít szexuális kapcsolatot.

Mások (1991)1991-ben alakult meg a Lambda Budapest Meleg Baráti Társaság, amely elsősorban egy havonta megjelenő lap szerkesztésére és kiadására szerveződött. A Mások magazin – három szamizdat szám után – 1991. áprilisban jelent meg először hivatalosan – Takács Bencze Gábor főszerkesztő és Láner László főmunkatárs szervezőmunkájának köszönhetően. A lap számos igényt elégített ki: információkat nyújtott az LMBT+ közösség tagjai számára a különféle hazai LMBT+ történésekről, a politika és a társadalom viszonyulásáról, új szórakozóhelyek nyitásáról, külföldi és magyarországi hírek mellett novellákat, valamint LMBT+ történeti tárgyú írásokat közölt külföldi és hazai szerzők tollából. A lap kezdeményezésére rendezték meg a Pride előzményének tekinthető Pink Pikniket 1992-ben.

Minden, ami LMBT+ a rendszerváltás után

Akkoriban egymás után alakultak a kisebb LMBT+ csoportok, amelyek baráti társaságokként működtek, nem jegyeztették be magukat hivatalosan. Ilyen volt az azóta is kirándulásokat szervező VándorMások túracsoport, az Egyetemi Meleg Kör, a Kesergay zsidó melegek csoportja és a Bíborpalást Keresztény Közösség is.

Az Első Magyar Meleg és Leszbikus Filmfesztiválnak 1993 végén a Toldi mozi adott otthont, amelynek programját a Balázs Béla Stúdió munkatársa, Adele Eisenstein állította össze. A fesztiválon a melegszervezetek közös nyilatkozatot fogadtak el, és elhatározták egy ernyőszervezet felállítását is.

A Szivárvány Társulás a Melegek Jogaiért 1994 áprilisában történt megalakulása az LMBT+ mozgalom új fejezetét nyitotta meg. Az egyesület regisztrációját a Fővárosi Bíróság ugyanis azzal tagadta meg, hogy a Szivárvány az alapszabályában nem rögzítette a tagsághoz szükséges 18 éves alsó korhatárt, illetve a névben szereplő „meleg” kifejezés nem köznyelvi, ezért félreérthető. Ebből kerekedett az első társadalmi polémia, amelynek során több mint száz hazai és külföldi értelmiségi emelt szót az igazságtalan döntés ellen egy petíció aláírásával, először ráirányítva a magyar társadalom figyelmét az LMBT+ emberek helyzetére.

Háttér TársaságA Szivárvány-ügy egyik leágazásaként alakult meg 1995 elején a mindmáig egyik legjelentősebb hazai LMBT+ szervezet, a Háttér Társaság. A Szivárvány bejegyzését a fellebbvitel során is elutasították, az ügyet a társaság vezetői európai bírói fórumokra vitték, ahol néhány év múlva végül elbukott az ügy. A Háttér Baráti Társaság a Homoszexuálisokért néven megalakított szervezet megkapta a működési engedélyét, mert az alapszabályában szerepelt: csak felnőtt korúak lehetnek tagjai. A józan kompromisszum révén a Háttér alapítói megszervezhették az első LMBT+ lelkisegély telefonszolgálatot, és az elmúlt több mint 20 év során további szolgáltatások nyújtásával gazdagították a hazai LMBT+ közösség életét. A Háttér alapításától kezdve foglalkozik HIV/AIDS-prevencióval, érdekérvényesítéssel, LMBT+ témájú könyvek, filmek, újságcikkek és egyéb dokumentumok gyűjtésével (Háttér Archívum), valamint jogi segítségnyújtással diszkriminációs ügyekkel. Egyik emlékezetes ügy 2001-ben a Sziget-botrány kapcsán indított per megnyerése volt, amelyben az akkori óbudai polgármester, Tarlós István által a fesztivál szervezőire rákényszerített diszkriminatív szerződést a bíróság megsemmisítette. A Háttér Társaság újabban a vidéki LMBT+ közösségek fejlesztésével is foglalkozik.

Az első budapesti melegfelvonulás és Háttér Társaság sátra a Sziget fesztiválon – Forrás: www.hatter.hu
Az első budapesti melegfelvonulás és Háttér Társaság sátra a Sziget fesztiválon – Forrás: www.hatter.hu

 

A szivárvány intézményesülésének évei

Az első időkben a Háttér – a Lambda és a többi csoport tagjai mellett – vezető szerepet vitt a nyári filmfesztiválok megszervezésében, illetve az első budapesti melegfelvonulás lebonyolításában 1997. szeptember 6-án.

Közben jelentős jogintézmény született a Horn-kormány idején, amikor a Polgári törvénykönyvben szabályozott élettársi kapcsolat megkötésének lehetőségét 1996-ban kiterjesztették az azonos nemű párokra is – a konzervatív ellenzéki pártok rosszallása ellenére. A döntést elősegítette a LMBT+ szervezetek régóta tartó követelése és az ország Európai Közösséghez való csatlakozási szándéka is.

A kilencvenes évek végén az új kihívásokra új szervezetek alakultak. Bár a Homeros óta a különböző szervezeteknek általában voltak női csoportjai, külön leszbikus egyesület sokáig nem jött létre. A Háttéren belül alakult aztán egy leszbikus csoport, akik 1996-97 folyamán Labrisz címmel szamizdat újságot adtak ki, elkezdték szervezni a beszélgetős Labrisz-esteket, aztán 1998 őszén megalakult a Labrisz Leszbikus Egyesület. „Labrisz-könyvek” címmel sorozatot indítottak, a „Melegség és megismerés” iskolai programjuk keretében érzékenyítő órákat tartanak középiskolákban és a felsőoktatásban. 2005 óta évente tartják a Leszbikus Identitások Fesztiválját, a LIFT-et.

1999-ben jött létre az első vidéki szervezet, a Szegeden működő Dél-Alföldi Meleg Baráti Kör (DAMKÖR). Ugyanebben az időben alakult a budapesti Flamingó Kör is, amely elsősorban a fiatalabb korosztály számára kínált alternatív lehetőséget a szórakozóhelyek világával szemben. A klub néhány tagja alapította 2002-ben a Szimpozion Egyesületet. A szervezet klubot működtet (Pocok, később Szimpozion Klub), és kölcsönözhető LMBT+ témájú könyvtárat tart fenn. Melegvagyok.hu néven információs és coming out honlapot, később Meleg szemmel címmel népszerű videoblogot indítottak, valamint csatlakoztak a Labrisz „Melegség és megismerés” programjához.

Az új évezred is kihívásokkal kezdődött

A 2000-es évek folyamán sorra jöttek létre az LMBT+ közösségen belüli kisebbségi csoportokat képviselő szervezetek. 2001-ben alakult meg az első egyetemi csoport, a Műegyetemi Meleg Kör (később GBME). 2004-ben jött létre az első LMBT+ sportszervezet, az Atlasz. 2003-ban alakult az első, kifejezetten transz embereket tömörítő csoport, a Tranny Baráti Kör. 2006-ban, a megszűnő Öt Kenyér Keresztény Közösség helyét vette át a Mozaik Közösség, mely azóta is aktívan működik. Az évtized közepén új transz közösség jött létre, amely 2010-ben hivatalosan is szervezetté alakult, TransVanilla Trasznemű Egyesület néven.

A Háttér, a Labrisz és a Budapest Lambda 2001-ben hozta létre a Szivárvány Misszió Alapítványt, kifejezetten a fesztiválok megszervezésére. A kezdeti egynapos program az évtized végére tíznapos rendezvénysorozattá bővült, amelyet 2010-től Budapest Pride néven tartanak meg. A Fesztivált a 2000-es évek első felében jellemzően magyarországi liberális és baloldali politikusok (Pető Iván, Tamás Gáspár Miklós, Demszky Gábor, Tabajdi Csaba, Göncz Kinga, Ungár Klára) nyitották meg, 2009-től pedig zömmel a kulturális élet meghatározó személyiségei (Nádasdy Ádám, Bán Zsófia, Alföldi Róbert és mások). A megnyitók történetében egyszer került sor coming out-ra: amikor 2007-ben Szetey Gábor államtitkár beszélt melegségéről.

Egy kép a 2001-es felvonulásról és egy másik Szetey Gábor államtitkár 2007-es megnyitóbeszédéről
Egy kép a 2001-es felvonulásról és egy másik Szetey Gábor államtitkár 2007-es megnyitóbeszédéről

A felvonulások 2006-ig békésen zajlottak: csak néhány, elsősorban vallási vagy konzervatív politikai csoportokhoz tartozó ellentüntető fejezte ki ellenérzését. 2007-ben azonban, az őszödi beszéd kiszivárgását követő első felvonulást szélsőségesek zavarták meg, és az azt követő buliról távozó több vendéget megvertek. Egy évvel később még komolyabb támadásokra került sor: az Andrássy úton haladó felvonulókat záptojással, kövekkel és üvegekkel dobálták meg. Ugyanebben az évben szélsőségesek egy budapesti melegbárba és egy szaunába Molotov-koktélt is bedobtak.

Kimaradt jelenet a Meleg Férfiak Hideg Diktatúrák című dokumentumfilmből

Azóta jelentős mértékben csökkent az ellentüntetések intenzitása. A rendőrség kordonok közé zárta a felvonulást, ezzel azonban szinte lehetetlenné vált, hogy annak üzenete a többségi társadalomhoz is eljusson. A rendvédelem többször is megpróbálta betiltani a rendezvényt, ám a bíróság minden esetben hatálytalanította a tiltást. Az utóbbi években jelentős mértékben nőtt a felvonulók száma, megközelítve a 20 ezer főt.

A Budapest Pride jelentős emberi jogi és kulturális rendezvénysorozattá fejlődött az elmúlt húsz év alatt: összesen közel 1100 programot szerveztek, és több mint félezer filmet mutattak be az érdeklődőknek.

A Magyar LMBT Szövetség a már létező szervezetek közös fellépésére, együttműködésének javítására alakult 2009-ben. A Szövetség az elmúlt években egyre aktívabb lobbitevékenységet folytat, a választásokon való részvételre buzdítja az LMBT+ embereket, tavaly pedig Itt vagyunk! néven látványos érzékenyítő kampányt szerveztek.

A kétezres éveket az LMBT+ mozgalom történetében komoly jogi sikerek fémjelzik, nem kis részben az Európai Uniós tagsággal járó követelmények teljesítése miatt. 2002-ben az Alkotmánybíróság eltörölte a Büntetőtörvénykönyv hírhedt 199. paragrafusát, amely a természet elleni fajtalanság néven büntetni rendelte a felnőtt férfiak 18 évesnél fiatalabb fiúkkal való kapcsolatát. E diszkrimináció ellen az LMBT+ szervezetek évek óta küzdöttek, hiszen a heteroszexuális kapcsolatok esetén ez a korhatár 14 év volt. A 2003-as esélyegyenlőségi törvény elsőként tiltotta nevesítve a nemi identitáson és a szexuális orientáción alapuló hátrányos megkülönböztetést. 2009-ben pedig megvalósult az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatának lehetősége, amely a házasság intézményétől – többek között – abban különbözik, hogy a felek nem fogadhatnak örökbe közösen gyermeket és nem viselhetik egymás vezetéknevét.

A 2010-es választások után az LMBT+ emberek jogait érintő korábbi szabályokat ugyan érintetlenül hagyta a konzervatív kormány, sőt a 2012-es Btk-ba belekerült a nemi identitáson és a szexuális orientáción alapuló gyűlölet-bűncselekmények tilalma is, ám fontos szimbolikus lépésekre is sor került. Az új Alaptörvényben meghatározták, hogy házasságot csak egy férfi és egy nő köthet, a család fogalmát pedig leszűkítették a házastársakra és a szülő-gyermek viszonyban élőkre.

§

Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.

Részlet az L cikkből, mely a negyedik alaptörvény-módosítás során került be Magyarország Alaptörvényébe

Ezek a lépések, valamint a kormány vezető politikusainak az LMBT+ kisebbséget lekicsinylő vagy homofób megnyilatkozásai jelentős mértékben aktivizálták a magyarországi LMBT+ közösséget: az Alaptörvény elfogadása ellen tiltakozást szerveztek. Később több informális csoport alakult, így például a Facebookon létrejött a Melegfront, illetve a transz mozgalom is színesedett a kifejezetten transzfeminista Transzponttal.

Az utóbbi évek fontos fejleményei, hogy egyre több vidéki szervezet, csoport alakult: a szegedi Colorful Circles, illetve Boltív csoport, a Miskolci Mások, a Debreceni Színtér Egyesület, majd CívisColorS, vagy a pécsi PeMel.

Több nemzetközi kezdeményezés is meghonosodott Magyarországon. Rendszeressé váltak az Előbújás Napja, illetve a Homofóbia-ellenes Világnap kapcsán tartott rendezvények, flashmobok. 2013 óta egyre több látogatót vonzanak a Háttér Társaság és a Labrisz Egyesület koordinálta LMBT Történeti Hónap kulturális programjai, hozzájárulva az LMBT+ emberek identitásának erősítéséhez, valamint a többségi társadalom érzékenyítéséhez.

A hazai LMBT+ mozgalom elmúlt negyedszázados tevékenységét összességében sikerek övezik, noha az eredményekhez hozzájárultak a világ egészében végbement pozitív változások, az európai közösséghez csatlakozás hatása. Az ellentábor is egyre inkább kifejezi tiltakozását. Megvalósulóban az LMBT+ emberek jogegyenlősége: létezik a bejegyzett élettársi kapcsolat lehetősége, a diszkrimináció sokféle formája ellen jogi eszközökkel is fel lehet lépni, láthatóvá váltak az LMBT+ emberek. A média érdeklődése is jóval nagyobb. A mozgalom komoly kapcsolatokat ápol a nemzetközi LMBT+ szervezetekkel. A további változásokra (a teljes jogú házasság lehetősége, a transzneműek jogainak érvényesítése stb.) egy kedvezőbb politikai klíma kialakulása esetén lesz reménye az LMBT+ közösségnek.

Hanzli Péter

A Háttér Társaság ügyvivője, történész, újságíró, aktivista.

Nagy Sándor

A Háttér Archívum vezetője, újságíró.

Publikálva: 2016. június 29.