Az Iparművészeti Múzeum bemutatni szeretné bemutatni az Esterházy gyűjtemény egy részét, ám a minisztérium betiltja azt

A már kialakult vita miatt tervezi az Iparművészeti Múzeum bemutatni az Esterházy-gyűjtemény egy részét, ám az Emberi Erőforrás Minisztériuma arra hivatkozva, hogy nem szerepel az intézmény munkatervében, betiltja a kiállítást.
Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében kiemelkedő műremekek származnak az egyik leggazdagabb magyar főúri család, az Esterházyak kincstárából. Káprázatos ötvös-kincsek, török fegyverek, régi magyar főúri viseletek és ékszerek, valamint számos különleges műtárgy reprezentálja az egykori magyar arisztokrácia életmódját és gazdagságát. A magyar főúri kincstárak közül az Esterházyak kincstára lényegében egyedüliként vészelte át a magyar történelem vérzivataros évszázadait, és a 17. századtól egészen a 19. századig gyarapodott.
A kincstár helye a fraknói (Forchtenstein, Ausztria) várban volt az első világháború végéig, amikor számottevő részét Budapestre hozták. 1919-ben a proletárdiktatúra idején – más magángyűjteményekhez hasonlóan – beszállították a múzeumba ezeket a kincseket is. Mivel a múzeum gondosan, teljes épségben megőrizte őket, herceg Esterházy Miklós 1920-ban letéti egyezményt kötött az intézménnyel, amit fia, V. Pál herceg 1923-ban megújított. Ám 1944-ben, a front közeledtekor a műtárgyakat a budai várban lévő palotájában helyezte el, amelyet az ostrom idején bombatalálat ért. Csak 1948–49-ben tárták fel a palotát, hozták felszínre a sérült tárgyakat. A mai napig folyik az a restaurátori bravúr-munka, mely töredékeiből állítja helyre a műkincseket, az egyetlen egységben fennmaradt magyar főúri kincstár remekeit.

Az 1654-ből származó híres vezekényi tál, amely csatában az Esterházy család négy tagja esett el

Az 1654-ből származó híres vezekényi tál, amely csatában az Esterházy család négy tagja esett el