A Képzőművészeti Lektorátus beolvasztása a MANK-ba

Az 1963-ban létrehozott Képző- és Iparművészeti Lektorátus a rendszerváltás után cenzúrázó intézményből – Keszthelyi Katalin vezetése alatt – szakmai szolgáltató intézménnyé vált. Többek között szakértői zsűriket hívott össze köztéri alkotások bírálatára, szervezői (művészeti középdíjak bizottságát, alkotói ösztöndíjak kuratóriumát hívta össze) és dokumentációs feladatokat látott el, utolsó igazgatója köztéri (public art) projekteket szervezett.
2007. január elsejével Hiller István oktatási és kulturális miniszter a Lektorátust megszüntette, feladatait, jogkörét és teljes vagyonát az egyúttal létrehozott Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátushoz (MMIKL) helyezte. Még abban az évben pályázat útján került a Lektorátus élére az akkor már öt éve az intézményben referenseként dolgozó Kertész László, aki 2012 végén lemondott posztjáról, mert úgy tűnt„a feltételrendszer a korábban megszokott színvonalú szakmai munkához nem lesz biztosítva.” Ezek szerint az intézmény gazdasági és jogi önállósága bár megszűnt 2007-ben, szakmai autonómiája akkor még létezett.
Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere 2013. április 1-jei hatállyal kivonta a Lektorátust a Magyar Művelődési Intézet alól, melynek új alapító okiratában azt Nemzeti Művelődési Intézetté (NMI), majd hamarosan Nemzeti Közművelődési és Közgyűjteményi Intézetté (NKKI) keresztelt át.
2012. december 1-jei hatállyal a Lektorátus beolvadt a Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságba (MANK), melynek 2013. augusztus 12-i alapító okirata szerint ügyvezető igazgatója Hornyák Tibor, székhelye a Szentendrei Művészetelepi Galéria.  A MANK bekebelezte a MAK-ot is, a valahai Képzőművészeti Alap vagyonát kezelő közalapítványt (Magyar Alkotóművészeti Közalapítványt az 1952-ben létrehozott, 1968-tól a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának, illetve jogutódjának a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének vagyon-kezelésére alapították meg 1994-ben). Az alapító, a Magyar Állam ilyenformán államosította a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének vagyonát. Továbbá fontos kérdésekben így szól az okirat (a hatalom koncentrációját és centralizációját illusztrálva): „9.1.A Társaság egyszemélyes jellegéből adódóan a taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben a Társaság egyedüli tagja, az Alapító dönt.”
A MANK Hornyák Tibor jegyezte Szervezeti és Működési Szabályzata 4.6 n-q pontjában említ olyan feladatokat, melyeket a Lektorátus végzett.
„A Nemzeti Közművelődési és Közgyűjteményi Intézet (jogelőd: Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus) közművelődési és alkotóművészeti feladatokat lát el. Nemzetiségi és etnikai kisebbségi munkáját három, jól elkülöníthető területen
végzi: a roma kultúra és közművelődés területén, a nemzetiségi kultúrák vonatkozásában és a határon túli magyar közművelődés fejlesztése érdekében. A kulturális intézményhálózat optimalizációjának eredményeként, (miniszteri döntés alapján) a Képzőművészeti Lektorátus levált a Magyar Művelődési Intézetről és átkerült a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft-hez. Az Intézet neve 2012. december 18-ai hatállyal Nemzeti Közművelődési és Közgyűjteményi Intézetre változott.” – hagyja jóvá a miniszter 2013 júniusában az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2012. évi költségvetésének végrehajtását.
Az átszervezések évében elmaradtak a művészeti ösztöndíj-pályázatok, a MANK viszont nem szűkölködött: „A Magyar Művelődési Intézetből leváló Képzőművészeti Lektorátus átszervezéséhez kapcsolódóan a Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft. 117,5 millió forint támogatásban részesült a Lektorátus feladatainak ellátására és működésének fenntartására. Az előző év kötelezettségvállalással nem terhelt maradványából 5,0 millió forint támogatás került biztosításra a Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft. Részére egyházi kulturális programok és rendezvények megszervezésére.”
Az összevonások és szétválasztások úgy tűnik, mégsem jelentett megtakarítást, legalábbis, ami a személyi állományt illeti, az ugyanis 20 fővel gyarapodott: „Az intézmények 2012. évi költségvetésének eredeti előirányzatához engedélyezett létszám 469 fő volt, amely az év során miniszteri döntéssel 520 főre, majd a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus előbbiekben részletezett átalakulása miatt 489 főre módosult.”
2013. november végén a „Lektorátus” Szentendrére költözött, az 1963 óta archivált dokumentumgyűjtemény egyelőre maradt régi helyén, a várban, az Úri u. 54-56. szám alatt.

Cikkek, hivatkozások