Megjelenik az új Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Az OKJ 2006-ban  - hosszas előkészítés után, nagy költségráfordítással – alapjaiban megváltozott.  A szakképzés átalakításának 2011 májusi koncepciója egy újabb lényegi változtatást jelentett be, teljes összhangban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elképzeléseivel. Az alapjaiban megváltozott OKJ-t egy év alatt, rohamtempóban hozták létre, és további egy év múlva,  2013. szeptember 1-től már eszerint kellett folyjon az iskolai és felnőtt szakképzés is. (Sőt, a kísérleti hároméves képzésbe bekapcsolódott iskolákban már 2012 szeptemberétől az új OKJ szerint folyt a képzés!) Egy év alatt kellett megalkotni az új szakmák teljes képzési dokumentációját:  szakmai és vizsgakövetelményeket, a szakmai kerettanterveket és az erre épülő helyi tanterveket, a tankönyveket. Ez értelemszerűen a minőség rovására ment.

A szakképzési törvény az OKJ-szakképesítés megszerzéséhez szükséges szakmai vizsgát modul rendszerű helyett komplex vizsgává tette. A modul rendszerű vizsgát sok kritika érte, mivel igen hosszú volt. A komplex vizsga rövidebb, azonban megszünteti a rugalmasságot, és csökkenti az egymásra épülő, esetleg több részletben megszerezhető szakmai végzettség modulonkénti megszerzésének lehetőségét, kérdésessé téve egyúttal a modul rendszerű képzés értelmét.

Az új Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) a felnőttképzésben megszerzett szakképesítés esetén is előírásra került a képzés minimális óraszáma. A korábbi rendeletekben a felnőttképzés rugalmassága érdekében csak az iskolai képzésben volt előírt képzési óraszám (pontosabban évfolyamszám), ami az iskolai rendszerben is megszerezhető szakképesítések esetén ahhoz vezetett, hogy felnőttképzésben kevésbé megalapozott tudással is lehetett megszerezni ugyanazt a szakképesítést, mint iskolai rendszerben. Az új rendszerben azonban a meghatározott minimális óraszámok a kizárólag iskolarendszeren kívül megszerezhető szakképesítési esetén is rendkívül magasak; a távoktatást a legtöbb szakképesítés esetén nem engedik meg. Az óraszámok csökkentésére a gyakorlatban azoknál sincs lehetőség, akik előzetes tudással, gyakorlattal, vagy másik szakképesítéssel rendelkeznek. (Az előzetes tudás beszámítását ugyan elvileg lehetővé teszi a rendelet, a gyakorlati szabályozás azonban nem történt meg.) Ez a felnőttképzés költségeinek nagyfokú növekedését és a munkaviszonyban állók esetén szinte megoldhatatlan időráfordítást tesz szükségessé, és várhatóan tovább csökkenti a az amúgy is alacsony felnőttképzési részvételt.  (A hatás csak a 2014/2015 éves tanévben fog erőteljesebben jelenteni, mivel a képzők a 2013. szeptember elsejei hatályba lépés előtt elindították idei képzéseiket.)