Hogyan szervezzünk tüntetést?

Helyszín(ek) kiválasztása

Mindenekelőtt ki kell választani egy jó helyszínt. Fontos, hogy szimbolikájában ez valamilyen formában a rendezvény témájához kapcsolódjon. De az is fontos, hogy alkalmazkodjon a rendezvényen résztvevők várható létszámához. Például, ha azt gondoljuk, hogy a tüntetésre jó eséllyel eljön 5000 ember, akkor nem szabad a Pilvax közbe szervezni, mert nem fognak elférni. Ugyanígy fontos a helyszín kiválasztása a hangosítás szempontjából is. Például ha a Pilvax közbe eljön 1000 ember, akkor ők jobbra és balra is kilógnak a Városház utcába, és ha nekünk csak egypontos hangosításunk van, azaz csak a Pilvax közben tudunk hangosítást telepíteni a Petőfi Sándor utca felőli végére, akkor azok az emberek, akik kiszorultak a Városház utcába, nem fognak hallani semmit, és vagy hazamennek, vagy elégedetlenkedni fognak.

Azt is el kell döntenünk, hogy statikus (azaz egy helyszínen tartandó) vagy vonulásos rendezvényt szeretnénk tartani. A vonulás útvonalának kiválasztásakor figyelembe kell venni azt, hogy mennyire szűk vagy széles utcákon akarunk menni. Például egy 5000 fős tömeget nem érdemes bevinni szűk utcákba, mert beragadnak az emberek, nagyon lassan fog haladni a tömeg és egy része le fog válni a mi útvonalunkról, és nem biztos, hogy egyben fogjuk tudni tartani a tüntetést.

Azt is érdemes figyelembe venni, hogy tudnak-e később, menet közben csatlakozni a vonuláshoz az emberek, áthalad-e olyan forgalmas helyeken, ahol sok a járókelő.

Az útvonal hosszúságát is figyelembe kell venni, amikor kiválasztjuk, hogy mi legyen a rendezvény kiinduló és végpontja. 10 000 fővel nem érdemes nagyon rövid útvonalon menni, például a József Nádor térről a Deák térre, mert az nem lesz igazi vonulás. Annyit fog eredményezni, hogy a tömeg vége kb. 20 percet fog egy helyben állni a József Nádor téren, miközben a tömeg eleje már rég a Deák téren van. Túl hosszú vonulás (kb. 1 óránál hosszabb) sem praktikus, mert az emberek el fognak fáradni, le fognak morzsolódni, főleg szélsőségesebb időjárási körülmények esetén (eső, mínuszok vagy éppen 30 fok feletti meleg).

A tüntetést a rendőrségen be kell jelenteni

Ha eldöntöttük, hogy hol és mikor tartjuk a rendezvényt, illetve vonulni akarunk, vagy sem, akkor be kell jelenteni a rendőrségen. Ez a gyülekezési törvényben előírt kötelezettsége a rendezvény szervezőjének, ennek elmulasztása szabálysértésbe ütközik a szervezőre nézve (gyülekezési joggal visszaélés).

A bejelentést legkésőbb 3 nappal a tervezett rendezvény előtt meg kell tenni, de érdemes minél korábban, mivel adódhatnak olyan körülmények, amik miatt nem lehetséges olyan formában vagy pont azon a helyszínen megtartani, ahogy és/vagy ahol terveztük.

Érdemes még a rendezvény meghirdetése előtt (pl. Facebook-esemény létrehozása előtt) megtenni a rendőrségi bejelentést és megvárni a rendőrségi egyeztetést, illetve legalább azt az időt, ami a rendőrségnek rendelkezésre áll a rendezvény betiltására. Azért érdemes ezt kivárni, mert kiderülhet, hogy akár 400 méterrel arrébb kell tartani a tüntetést, mert valamiért (pl. építkezés, koncert, vásár, vagy éppen egy másik tüntetés tartása miatt) az a terület a tervezett időben le lesz zárva vagy már egyszerűen csak fizikailag nem férünk oda. Ha ez előtt elkezdjük hirdetni, akkor nem biztos, hogy mindenkihez eljut majd a későbbiekben az az információ, hogy máshol lesz a tüntetés.

A bejelentést írásban kell megtenni a helyi rendőrkapitányságnak címezve. (Budapesten ezt a BRFK-nak kell eljuttatni az ugyelet.brfk@budapest.police.hu e-mail címre. Más települések esetében itt találhatóak az elérhetőségek: http://www.police.hu/ugyintezes/szerv/orszagos-rendor-fokapitanysag/).

A bejelentésnek törvény szerint tartalmaznia kell a tervezett rendezvény kezdetének és befejezésének várható időpontját, helyszínét, útvonalát, a rendezvény célját, napirendjét, a rendezvényen résztvevők várható létszámát, a rendezvény zavartalan lebonyolítását biztosító rendezők számát, a rendezvényt szervező szerv vagy személyek és a szervezők képviseletére jogosult személy nevét és címét. Ide kattintva letölthető egy bejelentés-sablon.

Amikor megtesszük a bejelentést, akkor a napirendnél nem az lesz a fontos a rendőrség számára, hogy XY beszélő előtt milyen zeneszámokat akarunk lejátszani, hanem az, hogy hány órától akarunk a helyszínen technikai előkészületeket végezni, pl. színpadot építeni, hány órától számítunk az emberek érkezésére, hány órától kezdődik a tényleges program a színpadon, mikor van annak vége, meddig tart a technikai bontás.

Vonulás esetében azt is írjuk bele, hogy mikor akarunk elindulni és várhatóan mikor érkezünk meg. A fentieken kívül – bár nem kötelező elem – érdemes beleírni telefonos elérhetőségünket is a bejelentésbe, így könnyebben és gyorsabban fel tudja venni velünk a kapcsolatot a rendőrség.

Mi történik a rendőrségi bejelentés után?

A tüntetés bejelentése után szükség esetén a rendőrség egyeztetésre hívja be a bejelentőt, de egyeztetés tartható helyszínen is. A rendőrségi egyeztetésen elhangzottakat minden esetben be kell tartani, azon módosítani önkényesen nem lehet, szabálysértésbe ütközik (gyülekezési joggal visszaélés a szervezőre nézve), ilyen pl. a tüntetés útvonalának helyszínen történő önkényes módosítása, hacsak nem elháríthatatlan külső ok miatt történik.

A rendőrség a rendezvény megtartását megtilthatja a bejelentés megérkezésétől számított 48 órán belül, amennyiben az súlyosan veszélyeztetné a népképviseleti szervek, bíróságok zavartalan működését, vagy ha a közlekedést más úton nem tudják biztosítani. A rendőrségnek ebben az esetben a tiltóhatározat meghozatalától számított 24 óra áll rendelkezésére, hogy döntéséről tájékoztassa a szervezőt.

Mit kell tenni, ha a rendőrség betiltotta a rendezvényt?

Amennyiben a rendőrség valamire hivatkozva betiltja a rendezvényt, akkor azt jogi úton meg lehet támadni, három napon belül bírósághoz lehet fordulni. A bíróságnak három napja van a kérelem elbírálására. Vagy helyt ad annak (ebben az esetben megtartható a rendezvény), vagy elutasítja azt, ebben az esetben a rendőrségi határozat marad érvényben. A bírósághoz címzett felülvizsgálati kérelmet és az eredeti határozatot be kell nyújtani a rendezvényt megtiltó rendőrségre három példányban úgy, hogy meg is érkezzen 3 napon belül. Érdemes a felülvizsgálathoz ügyvédi segítséget kérni.

Ha a bíróság a rendezvény tervezett időpontja után helyezi hatályon kívül a rendőrség határozatát, akkor ebben az esetben egy másik időpontban megtartható a rendezvény, amiről a szervezőnek értesítenie kell a rendőrséget 24 órával a rendezvény megtartását megelőzően.

A rendezvényt tiltó határozat esetén nem szabad megtartani. Amennyiben mégis megtartásra kerül, akkor az szabálysértésnek minősül (gyülekezési joggal visszaélés a szervezőre nézve, illetve a rendezvényt a rendőrség feloszlatja).

Mi történik abban az esetben, ha jelentősen módosítanánk a rendezvény valamelyik pontján?

Amennyiben jelentősen módosítunk a rendezvény valamelyik pontján, például másik helyszínen, vagy más időpontban akarjuk megtartani a rendezvényt, akkor a rendőrség új bejelentésként fogja kezelni azt, és ugyanaz vonatkozik rá, mintha egy teljesen új bejelentést tennénk, azaz ugyanúgy be kell tartsuk a három napos bejelentési kötelezettséget.

A rendezvény lebonyolítása

Színpad és hangosítás

Ha statikus rendezvényt tartunk, és van színpadunk és hangosításunk, akkor is érdemes megafonokat beszerezni, hogy a rendezvény előtt, szükség esetén pedig alatta is tudjuk tájékoztatni az embereket. Ügyeljünk arra, hogy a hangosítás elegendő legyen a rendezvényen résztvevők várható létszámához képest, és lehetőleg mindenki hallja a rendezvényen elhangzottakat. Ha ez nem valósul meg, akkor az emberek egy része el fog menni a tüntetésről, illetve elveszítjük velük a kommunikációs csatornánkat, ami nehezíti a rendezvény rendjének fenntartását.

Ha vonulásos rendezvényt tartunk, és csak az egyik helyszínen van lehetőségünk színpadot építeni, akkor érdemes azt a helyszínt választani, ahová érkezünk. A kiinduló ponthoz ebben az esetben elég egy gyülekezőt meghirdetni, és az embereket megafonok segítségével (lehetőleg minél többel, hogy mindenkihez eljusson az információ) tájékoztatni arról, hogy merre megyünk, és mi fog történni. Az, hogy a vonulás végén legyen színpad (azaz program is) sokkal fontosabb, mint az, hogy az elején. Egyrészt így tudjuk biztosítani azt, hogy a rendezvény rendesen le legyen zárva, másrészt így nagyobb eséllyel vonulnak végig velünk az emberek.

A szervező és a rendezők

A rendezvény szervezője (azaz a rendezvény bejelentője) az, akinek a felelőssége, hogy a rendezvény a tervezettek szerint, biztonságosan folyjon le. Természetesen ezt nem egy személyben kell véghez vinnie, de a felelősség őt terheli. A rendezvény rendjének fenntartását rendezők útján tudja garantálni. Értelemszerűen minél nagyobb egy rendezvény, annál több rendezőre van szükség. Mindaddig él a szervező felelőssége, amíg a rendezvény végét be nem jelentik a gyülekezők számára, akiknek ezután kötelességük elhagyni a rendezvény helyszínét.

A szervező felel a rendezőkért, és a helyszínen mindvégig neki kell tartania a rendőrséggel a kapcsolatot. Ezért ha a rendezvény szervezője valami miatt nem tud elmenni a rendezvényre, akkor találnia kell a maga helyére valakit, akinek kilétéről tájékoztatja a rendőrséget, és megjelöli őt, mint kapcsolattartó személyt.

Mivel a szervező felel a helyszínen történtekért, kerülendő, hogy ő a rendezvénynek felszólalója is legyen, vagy más hasonló feladatot vállaljon, mivel ezek akadályozzák abban, hogy folyamatosan tisztában legyen a helyszínen folyó eseményekkel, és gyors döntéseket hozzon, ezáltal megfelelően és hatékonyan reagáljon az esetlegesen felmerülő problémákra.

Annak érdekében, hogy minél nagyobb biztonsággal lehessen garantálni a rendezvény békés lebonyolítását, fontos, hogy a rendezők pontosan tudják, hogy mi a dolguk, és olyan emberek legyenek, akik konfliktusos helyzet esetén is higgadtak tudnak maradni. Éppen ezért nem praktikus Facebookon vagy más online felületen keresztül nyilvánosan toborozni rendezőket, főleg úgy, hogy a rendezvény előtti napokban nem kerül sor személyes találkozóra, ahol az illető is megismerheti feladatát, és mi is megalapozott benyomást szerezhetünk róla.

A rendezőkkel a rendezvény kezdete előtt lehetőség szerint kettő, de minimum egy órával kell találkozni a helyszínen (kisméretű – pár tíz fős – rendezvény esetén elég lehet fél órával korábban), hogy a rendezők megismerkedjenek a helyszínnel, a pontos feladatukkal és beosztásukkal.

Míg egy 10 fős rendezvényen elég 1 ember is, addig egy 100 fős rendezvényen már jó, ha 10-en vannak. Egy 1000-2000 fős rendezvényen pedig minimum 20-30-an, több ezer fős rendezvény felett pedig minimum 50-60 rendezőre is szükség lehet, de egy 20-30 ezres rendezvénynél a 100 fölötti rendező szám lenne az optimális, ami nehezen kivitelezhető, de törekedni kell arra, hogy a rendezők száma minél nagyobb legyen, mert annál inkább tudjuk garantálni a rendezvényen résztvevők tájékoztatását, és a rendezvény biztonságos lebonyolítását.

A rendezőket megkülönböztető jelzéssel kell ellátni, érdemes láthatósági mellényt viselniük, vagy más hasonló messziről jól felismerhető öltözéket, hogy mind a biztosítást végző rendőrök, mind a rendezvény résztvevői, mind pedig a rendezők egymást könnyen megtalálják és felismerjék.

Mivel a rendezőknek gyorsan kell reagálni az eseményekre, és gyakran konfliktusos helyzeteket kell kezelniük, semmiképp ne legyen rendező az, aki alkoholos vagy más szer befolyásoltsága alatt áll.

A rendezők feladata az, hogy amennyiben szükséges, akkor tájékoztassák az embereket a lehetséges érkezési és távozási útvonalakról. Feladatuk, hogy figyeljenek az emberek épségére, és amennyiben rosszullétet észlelnek, segítsenek az érintettnek kijutni a tömegből, illetve ha szükséges, értesítsék a mentőket, és biztosítsák a helyszínt az érintett körül. Feladatuk, hogy figyeljenek a színpad és egyéb technikai berendezések épségére. Feladatuk, hogy segítsék a tüntetés helyszínénél lévő intézményekbe, üzletekbe történő ki- és bejutást, azaz hogy figyeljenek arra, hogy a tömeg ne állja el úgy a bejáratot, hogy ne lehessen az adott épületből kijönni. Feladatuk, hogy figyeljenek arra, hogy ha a rendezvény megközelítése forgalomtól nem elzárt úttesten vagy villamossínen keresztül történik, akkor a balesetveszély elkerülése érdekében semmiképp ne álljanak meg az emberek; és feladatuk, hogy segítsék azt, hogy mind az autóforgalom, mind a tömegközlekedési eszközök zavartalanul tudjanak közlekedni, mindaddig, amíg a rendezvényen résztvevők létszáma, ezáltal a tömeg mérete nem teszi szükségessé a forgalom további korlátozását, amit a rendőrségtől kell kérni.

Feladatuk, hogy ha szabálysértést látnak (leggyakrabban az arc eltakarása, ami a rendzavarás szabálysértését valósítja meg), akkor figyelmeztessék az illetőt, hogy ezt hagyja abba.

Meghatározhatják azt, hogy ki vehet részt, és ki nem vehet részt a rendezvényen, illetve hogy milyen üzeneteket, zászlókat, transzparenseket lehet bevinni. Megkérhetik arra a rendezvényre érkezőket, hogy a még összetekert zászlót, összehajtott transzparenst mutassák meg. Abban az esetben, ha láthatóan provokatív szándékkal érkezik egy csoport, olyan üzenetekkel, amik ellentétesek a rendezvény szellemiségével, akkor a rendezők feladata az, hogy felkérjék őket arra, hogy ezekkel az üzenetekkel hagyják el a rendezvény helyszínét. Amennyiben erre nem hajlandóak, akkor a rendezőknek a rendőrség segítségét kell kérni.

A rendezők feladata továbbá az is, ha ellentüntetők hergelik a jelenlétükkel az ő rendezvényükre érkező embereket, akkor próbálják meg fenntartani a rendet, próbálják a tömeget rávenni arra, hogy ne üljenek fel a provokációnak, és a verbális konfliktus ne fajuljon tettlegességig.

Vonuláskor a rendezők feladata, hogy az rendben, időben és a tervezett irányban induljon el. A legegyszerűbb, ha van egy platós kocsin vagy valamilyen más eszközön hangtechnika, ami mindvégig a menet elején tud haladni. Ha erre nincs lehetőség – de akkor is, ha van – nagyon fontos, hogy a menet elején haladjon egy transzparens, ami mögé be tudnak állni az emberek. Ez nemcsak azért fontos, hogy a rendezvény üzenetét közvetíteni tudjuk a külvilág felé, hanem azért is, mert így lehet könnyen egyben tartani a menetet és így lehet könnyen tájokozódási pontot adni arra, hogy honnan (mi mögül) fog elindulni az.

Vonulás során a rendezők feladata, hogy biztosítsák a vonulás útvonalát, és a rendőrség segítségére legyenek. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a menet elején és a végén mindenképpen legyenek rendezők, és a menet mellett is annyi rendező haladjon, hogy szükség esetén közülük néhányan le is tudjanak maradni (például ha egy nem egyértelmű kereszteződésben a menet irányt vált, akkor ott tudjanak maradni néhányan ezt jelezni, amíg a tömeg el nem halad, vagy ha valamilyen problémát észlelnek, akkor tudják azt kezelni, úgy hogy elegendő számú rendező marad a menet kísérésére). Amikor a menet irányt vált, megafonon keresztül tájékoztassák a rendezvény résztvevőit és egyértelműen mutassák nekik a vonulás irányát. Figyeljenek arra, hogy a menet ne szakadjon szét, ne maradjanak le, ha mégis megtörténne, akkor lassítsanak a vonulás sebességén.

A rendezőknek nem feladatuk, hogy beálljanak egy verekedés kellős közepébe, hogy megakadályozzák azt, ellenben feladatuk, hogy azonnal értesítsék a helyszínen tartózkodó rendőröket. A rendezők fizikailag ne gátoljanak senkit semmiben, ha azt gondolják, hogy olyan helyzet van, ahol erre lenne szükség, akkor azonnal értesítsék a rendőröket.

A rendezőknek a tüntetés programjának végével nem ér véget a feladatuk, mindaddig jó, ha a helyszínen maradnak, ameddig a rendezvény résztvevői nem távoznak onnan.

A rendezvény végén a szervező felelőssége, hogy a helyszínt az eredeti állapotában állítsák helyre.

Fontos, hogy a rendezőknek ne adjunk egyszerre több feladatot, ami eltereli a figyelmüket a rendezvényről. Azaz aki rendező, ne osztogasson szórólapot, ne gyűjtsön adományt, erre legyenek külön önkéntesek.

Ezenkívül a rendezők ne tartsanak táblát, zászlót, transzparenst, mert az akadályozhatja őket a szabad mozgásukban.

Egyéb fontos dolgok a tüntetés során

Ha nincs anyagi lehetőség egy magán-mentőszolgálat megfizetésére, akkor érdemes értesíteni az Országos Mentőszolgálatot nagyobb rendezvény tartása esetén. Ők általában nem fognak ingyenesen kijönni – annak ellenére, hogy ombudsmani állásfoglalás van erről – de jó, ha tudnak a tömegrendezvény létéről, hogy felkészülhessenek. Nagyobb rendezvény esetén, ha van rá mód, érdemes magánmentő-szolgálatot hívni, főleg nagy meleg esetén, amikor sokkal több a rosszullét.

Érdemes a rendezvényre valamennyi vizet vinni, számolva az esetleges rosszullétekkel, valamint a felszólalókkal.

Ha fáklyás rendezvényt tartunk, akkor gondoskodni kell a fáklyák biztonságos eloltásáról, vízzel vagy homokkal teli vödrökkel. Ha vonulás közben fáklyázunk, akkor érdemes megnézni azt, hogy mennyi a fáklyák elégési ideje és úgy szervezzük azt, hogy lehetőleg ne a vonulás közepére, hanem a végére égjenek el, hogy biztonságosan tudjuk megoldani az eloltásukat. Ettől függetlenül a vonulás idején is biztosítsuk az eloltási lehetőséget, a rendezvény végén pedig hívjuk fel a figyelmet arra, hogy oltsák el a fáklyát, és ne azzal távozzanak.

Gyors reagálású és spontán tüntetések

Gyors reagálású tüntetés

Ha azonnal akarunk reagálni egy eseményre tüntetéssel, akkor nem kell betartani a 3 napot. Ebben az esetben meg lehet tenni a bejelentést 3 napon belül. Például ha reggel történik valami, és estére akarunk szervezni egy tüntetést, akkor mivel nem tudjuk betartani a három napot, megfelelő az, ha, amint tudjuk, megtesszük a bejelentésünket. De ebben az esetben is mindig meg kell tenni és bele kell írni az okot, hogy miért nem tudtuk a 3 napot betartani. Például, ha történik egy miniszteri bejelentés hétfőn reggel, amire tüntetéssel akarunk még aznap vagy másnap este reagálni, akkor ez lehetséges. Ha viszont hasonlóképp hétfőn reggel történik meg a kiváltó ok, de mi csak szerdán döntjük el, hogy pénteken tüntetni akarunk, az már nem fér bele a gyors reagálású tüntetés kategóriájába, és leghamarabb szombatra szervezhetjük a tüntetést, hogy be tudjuk tartani a 3 napos bejelentési kötelezettséget.

Spontán tüntetés

A spontán demonstrációnál nincs szervező, az emberek ténylegesen spontán, és azonnal reagálnak egy eseményre. Ilyen például, ha bejelent valamit a miniszterelnök, ami sok ember nemtetszését váltja ki, és ők kimennek tüntetni maguktól, első felháborodásukban. Ebben az esetben a rendezvény nincs szervezve és nincs szervező sem – ilyennek mondható Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének kiszivárgása után történt Kossuth téri tüntetés.

Az viszont már nem mondható spontán tüntetésnek, ha csinálunk egy Facebook-eseményt, vagy elkezdünk megafonokkal rohangálni a városban, hogy jöjjenek tüntetni, mert ebben az esetben már van szervező, ami önmagában nem gond, csak akkor az adott esetben gyors reagálású tüntetésként kezelendő.

Nem bejelentett tüntetés

Abban az esetben, ha úgy szervezünk tüntetést, hogy azt nem jelentjük be, szabálysértést követünk el (gyülekezési joggal visszaélés), viszont csak a szervezőt terheli felelősség. Mindaddig, amíg a tüntetés megtartja békés jellegét, önmagában csak azért, mert nem bejelentett, még nem feloszlatható. Azonban, ha valaki ilyen tüntetést szervez, attól még, hogy nem jelenti be, az ő felelőssége a teljes rendezvény, és amennyiben annak során bármi probléma történik, neki kell felelnie azért. Például ha bejelentés nélkül szervez valaki egy vonulásos tüntetést, és a körúton, az értelemszerűen le nem zárt autósávban vonulnak 100-an, akkor azzal balesetveszélyes helyzetbe hozza a rendezvény résztvevőit, és ennek esetleges következményeit akár büntetőjogi felelőssége tudatában is vállalnia kell.

Mikor oszlathat fel a rendőrség egy rendezvényt?

Egy rendezvény akkor válik feloszlathatóvá, ha felfegyverkezve vagy fegyveresen jelennek meg a résztvevők, illetve ha rendbontás történik, és csak feloszlatással állítható helyre a rend. Feloszlatható továbbá akkor, ha a rendezvény mások jogainak vagy szabadságának sérelmével jár, vagy bűncselekményt valósít meg, illetve annak megvalósítására hív fel.

Feloszlatás során az elsődleges szempont, amit mérlegelnie kell a rendőrségnek, hogy békés-e a demonstráció. Amennyiben egy személy vagy egy kisebb csoport rendbontó, de a tömeg nagy része egyébként békés, és lehetséges a rendbontó személyek kiemelése, tömegtől való elkülönítése, akkor nem kell a feloszlatás eszközéhez folyamodni.

Feloszlatás esetén, ha valaki nem engedelmeskedik a jogszerű rendőri intézkedésnek, azaz a rendőri felszólításnak, szabálysértést követ el, és megvalósítja a jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértését.

A nem bejelentett tüntetés akkor is feloszlatható, ha az súlyosan veszélyezteti a népképviseleti szervek, bíróságok zavartalan működését, vagy ha a közlekedést más úton nem tudják biztosítani. Ezenkívül arányosságot is vizsgál a rendőrség. Ha például három ember nem bejelentett módon demonstrálni kezd az Astoria közepén, ezzel lebénítva a forgalmat és nem mennek fel rendőri felszólításra a járdára, akkor a rendőrség mérlegelheti, hogy feloszlatja-e a rendezvényt, annak függvényében, hogy más alapjogokat mennyiben korlátoz vagy sért. (Például, ha ez a három ember csúcsforgalomban ezen a helyszínen, a kötöttpályás közlekedést is akadályozva demonstrál, másokat aránytalanul akadályozva szabad mozgásában, akkor a rendőrség vizsgálhatja a feloszlatás lehetőségét. Más a helyzet, ha ezt a Nádor utca közepén teszik, ahol könnyen elterelhető a forgalom más útra.)

A fentieken kívül, akkor kell feloszlatni egy rendezvényt, ha azt korábban betiltották és ennek ellenére megtartják.

Kalocsai Kinga
2015. március 5.
Frissítve: 2015. március 6.