Tiszta levegőt!

Beküldő szervezet: Levegő Munkacsoport


Az Európai Bizottság megbízásából készült egyik tanulmány már 2004-ben kimutatta: ha a levegő akkori szennyezettsége nem változik, a 2,5 mikrométernél kisebb szennyező részecskék (PM2.5) miatt egy magyar ember átlagosan valamivel több mint egy évet veszít az életéből, egy budapesti pedig hármat. (Ez átlagos szám, ami azt jelenti, hogy egyesek például 15 évet veszíthetnek, mások „csak” néhány hónapot.) Az újabb tanulmányok sajnos nem mutatnak érdemi változást. Sőt e tekintetben Magyarország az egyik legrosszabb helyet foglalja el Európában.

 

lmcs háta

 

A részecskeszennyezéssel kapcsolatban az Egészségügyi Világszervezet kinyilvánította, hogy nem tud meghatározni olyan alacsony koncentrációt, ami biztosan nem károsítja az egészséget. A részecskék jelentős hányada közvetlenül a gépjárművekből – elsősorban a dízelmotorokból – származik. Szintén jelentős (és sajnos egyre növekvő mértékű) a fűtés okozta részecskekibocsátás.

Bár az elmúlt években a korábbi időszakhoz képest általában alacsonyabb volt azoknak a napoknak a száma, amikor a 10 mikrométernél kisebb szennyező részecskék (PM10) koncentrációja meghaladta az egészségügyi határértéket, de még így is túl sokszor fordul ez elő. (Történt mindez úgy, hogy egyes, különösen szennyezett helyeken hosszabb ideig nem is működtek a mérőállomások!)

A részecskék össztömegénél is fontosabb lenne a részecskék számának csökkentése a levegőben. A korszerűbb (de nem a legkorszerűbb) járművek ugyanis tömegükben nagyságrendekkel kisebb, azonban számukat tekintve nagyságrendekkel több részecskét bocsátanak ki, és ezek különösen veszélyesek az egészségre.

 

Korommentes levegőt! – A Levegő Munkacsoport filmje


 

Budapesten az egészségügyi határértéket a részecskeszennyezés (PM10, PM2.5) mellett elsősorban a nitrogén-oxidok koncentrációja szokta meghaladni. (Ez utóbbiak kibocsátásáért nagyrészt a benzinüzemű járművek felelősek.) Gondot jelent emellett a poliaromás szénhidrogének (PAH-ok) magas koncentrációja is, ami szintén főleg a gépjárművekből kerül a levegőbe.
Egyre nagyobb gondot okoz, hogy a külső kerületekben és a főváros környékén sokan fűtenek fával, szénnel. Ennél is sokkal veszélyesebb, hogy elterjedt a műanyagok és más hulladékok égetése a tüzelőberendezésekben, illetve szabadtéren, ami súlyos egészségkárosodást okozhat. Sajnos nincs eléggé benne a köztudatban, hogy ez a tevékenység jogszabályi előírásokba is ütközik, vagyis büntetendő.
A légszennyezés káros egészségügyi hatását a budapesti statisztikák is alátámasztják: az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet adatai szerint az elmúlt 25 évben a fővárosban a nyilvántartott asztmás betegek aránya 287 százalékkal emelkedett. A légszennyezésnek sok egyéb egészségkárosító hatása is van: egyebek mellett szív- és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedéseket is előidéz.
A légszennyezés elleni érdemi intézkedések elmaradása azért is érthetetlen, mert számos tanulmány mutatta ki, hogy a légszennyezés csökkentése nemzetgazdasági szinten kisebb ráfordítással jár, mint amennyibe az általa okozott károk kerülnek.

Mindezen okok miatt a Levegő Munkacsoport szerint kiemelten fontos, hogy mielőbb (de legkésőbb 2015. április 30-ig) elfogadják a Budapesti Levegőtisztaság-védelmi Intézkedési Tervet, amely konkrét, a lehető legrövidebb határidőket, felelősöket és forrásokat is tartalmaz. Ennek elsősorban a közlekedés, a fűtés, illetve az égetések okozta légszennyezés visszaszorítására vonatkozó intézkedéseket kell tartalmaznia. Ezekre az intézkedésekre a szervezet konkrét javaslatokat dolgozott ki.

 

lmcs háta

 


Háttér és megoldási javaslatok

Ajánlások Budapestért – Levegő Munkacsoport

A Kormány PM10 honlapjai

Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat

Időkép – szmog előrejelzés

Szakirodalom:

Budapest levegőszennyezettségének története. Levegő Munkacsoport, 2007.

The Current Legislation and the Maximum Technically Feasible Reduction cases for the CAFE baseline emission projections (angolul)

Cost-benefit Analysis of Final Policy Scenarios for the EU Clean Air Package. IIASA, March 2014. (angolul)

Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat állomásainak állapota a fővárosban – Levél Illés Zoltán államtitkárnak, 2012. szeptember

Ne égesd el! Levegő Munkacsoport, 2006.

Égetés eredetű légszennyezés és megszüntetésének lehetőségei, Levegő Munkacsoport, 2013.

Policy Scenarios for the Revision of the Thematic Strategy on Air Pollution. TSAP Report #10, Editor: Markus Amann, International Institute for Applied Systems Analysis IIASA, March 2013.

Jogszabályok:

2001/81/EK irányelv az egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről

2008/50/EK irányelv a környezeti levegő minőségéről

715/2007/EK rendelet a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről

306/2010. Korm. rendelet a levegő védelméről

4/2011. VM rendelet a a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről (487.old)

6/2011. VM rendelet a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról