Szociális plafon helyett létminimumot!

Beküldő szervezet: Magyar Szegénységellenes Hálózat


2014-es OECD-jelentés szerint Magyarország egyike azon sereghajtó országoknak, ahol legtöbben úgy érzik, hogy nem engedhetik meg maguknak az élelmiszervásárlást. A mélyszegénységet viszonylag jól közelíti az ugyancsak közösen elfogadott EU indikátor, a “szegénységben vagy kirekesztésben élők” aránya. Ez azt jelenti, hogy vagy jövedelmi szegények, és/vagy sok fontos dolgot nélkülöznek, és/vagy a családban nincs kereső. Ez az arány Magyarországon 32%, az EU átlagnál jóval magasabb – és 2007 óta jelentősen nőtt.

 

infografika 2 HP

 

Eközben nincs szociális minimum, amely megvédené az embereket a teljes lecsúszástól és biztosítaná az emberhez méltó életkörülményeket. „Az aktív korúak ellátásának két típusa: a rendszeres szociális segély, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatás.”

A rendszeres szociális segély (RSZS) összege alacsony, csak az érintettek szűk körét éri el, egy családból csak 1 fő veheti igénybe. Ráadaásul a hozzájutás bonyolult és megalázó feltételekkel jár együtt (elrendelhető környezettanulmány, ami az önkormányzat részéről gyakran a fenyítés eszköze – rend van a fiókjában? mi van a hűtőben? etc.). Emellett a FHT (foglalkoztatást helyettesítő támogatás) sem jelent megfelelő védelmet a szegénység ellen. A RSZS és az FHT egymást kizáró juttatások.

Ferge Zsuzsa szerint a társadalom a nem elégséges támogatással lényegében éhenhalásra, szabálysértésekre vagy bűnözésre ítéli a rászorulókat. Ezek helyett olyan jövedelemtámogatási rendszer kidolgozását (un. minimumjövedelmi rendszer) szeretnénk, amely biztosítja a méltóságos élet lehetőségét és a társadalom részeként tekint a megfelelő munkához hozzáférni nem tudó emberekre is. Ehhez hozzátartozik a jelenlegi juttatások (FHT és RSZS) összegének növelése is. Mivel a RSZS-igény elbírálása önkormányzati hatáskör, a szemléletváltás bármelyik önkormányzatnál elkezdhető!

Káros szemléletnek tartjuk, hogy érdemes és érdemetelen jelzőkkel különböztetnek meg szegény embereket. A jelenlegi Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) egyik szakpolitikai elve a teherbíró/teherhordó állampolgárok és a „problémás”, rászorulói réteg elkülönítése. Ez a megkülönböztetés a középkori szegénygondozás logikáját hozza vissza, miszerintvannak, akiken még lehet segíteni, és vannak, akikről le kell mondani. Az elszegényedést nem a szegénység kriminalizációjával kell “kezelni”, hanem a lecsúszásra a döntéshozók azonnali és adekvát(!) válasza kell, hogy megszülessen. Ennek egyik eleme kell, hogy legyen a minimumjövedelem bevezetése.

 


Esély 2013/6 –  minimumjövedelemről szóló fejezet 20.o – 42.o

Az európai minimumjövedelem bevezetését szorgalmazó EMIN-projekt honlapja (angol)

Nemzeti foglalkoztatási szolgálat: „Mi mennyi 2014-ben?”

A Magyar Szegénységellenes Hálózat az Európai Szegénységellenes Hálózat tagjaként a Civil Kollégium Alapítvánnyal együttműködve részt vesz a „Válassza a szociális Európa támogatóit!” (’Electing Champions for a Social Europe’) c. kampányban a megfelelő minimumjövedelem kérdéséről. Az eseményről az alábbi cikk számol be:

MTI (hiradó.hu):Négy párt nem zárkózik el az európai szintű minimumjövedelem bevezetésétől – 2014.05.21

videó az eseményről

Ónódi Molnár Dóra (NOL): Czibere Károly: Tartom a főnökömhöz magamat

2014.07.20. (letöltve: 2014. 08. 06.)

Ónódi Molnár Dóra (NOL): Klinghammer elbukott – Balog Zoltán bemutatta az Emmi új államtitkárait. 2014.06.10. (letöltve: 2014. 08. 06.)