Információ, amelyről jogunk van tudni

Beküldő szervezet: K-Monitor


Az átláthatóság, a számonkérhetőség és a részvétel nem csupán állami szinten fontos mércéje a jó és elszámoltatható kormányzásnak. Az önkormányzatok számos olyan ügyben hoznak döntést, amely az ott élők életét, hétköznapjait alapvetően befolyásolja, ráadásul ők is közpénzekből , adóforintokból gazdálkodnak, és a közös tulajdonunkat kezelik. Nem ördögtől való tehát, ha valaki szeretné megtudni, hogy mennyit fordított a község, amelyben lakik utcák felújítására, közvilágításra, esetleg rászorulók segélyeire, vagy mennyiért sikerült eladni az üresen álló iskolát. Sőt az sem, ha arra is kíváncsi miért pont az adott cég nyerte kátyúzásra a megbízást, vagy miért kapott (vagy éppen nem kapott) támogatást évzáró rendezvényére a helyi bélyeggyűjtő egyesület. Ez mind olyan információ, amelyről jogunk van tudni, mégis nagyon ritkán tudunk róla. Szerintünk nem azért mert senkit nem érdekel, hanem azért, mert hozzá szoktunk, hogy ezekről nem értesülünk, körülményes tájékozódni, vagy az illetékesek elzárkóznak az általunk fontosnak tartott dokumentumok közzétételétől. Ez viszont nincs jól így.  Úgy gondoljuk, hogy minden önkormányzatnak magától, ingyenesen és érthető módon (és használható formában) közzé kell tennie a működésével kapcsolatos információkat.

Az adatokhoz való hozzáférés nem csak közérdekű adatok esetében fontos, de olyan információk közzététele is nagyon hasznos lehet, amelyek a város üzemeltetése során keletkeznek, és legfeljebb közvetlenül tájékoztatnak közpénzekről. Közadatoknak nevezzük mindazokat az adatokat, amelyek a közszféra működése során termelődnek. Ilyenek lehetnek például meteorológiai adatok, címjegyzékek, menetrendek, statisztikák, és számos egyéb olyan információ, amellyel nap mint nap találkozunk, de nyers adatbázis-szerű formában nem igazán férünk hozzá. Az önkormányzatnak nincs kapacitása, hogy mindezeket az adatokat feldolgozza és az állampolgárok szolgálatába állítsa, vannak viszont civilek és vállalkozások, amelyek ezen adatbázisok segítségével mindenféle hasznos elemzést, szolgáltatást tudnának nyújtani. Tudunk ilyenekre példákat, de ezen adatok tudatos, rendszeres gyűjtése és közzététele esetén jelentősen gazdagíthatnánk tudásunkat városunk működéséről.

Az állampolgárok persze gyakran pontosan ismerik a helyi problémákat, vannak ötleteik azok megoldására, vagy éppen arra, hogy miként fejlődhetne közvetlen környezetük, az utca, vagy a negyed amelyben laknak. Egyre több országban próbálkoznak azzal, hogy az állampolgárokat valamilyen módon bevonják a város döntéshozatalába. Itt természetesen nem arról van szó, hogy a városlakók megszavazhatják, hogy akarnak-e adót fizetni vagy sem, hanem inkább arról, hogy rendelkezésre áll egy keret, amelynek felhasználásáról a helyiek dönthetnek, vagy vannak fejlesztési kérdések, amelyekbe bevonják az állampolgárokat. Legyen-e például a polgármesteri hivatal előtti üres placcból parkoló (ebből x millió forint bevétele van a városnak évente), park játszótérrel (ezt gondozni kell, ami x millió kiadást jelent), vagy adjuk el egy befektetőnek, aki irodaházat építene az üres telekre (ez x milliárd bevétel és a befektető adót is itt fizetne, viszont szegényebbek lennénk egy fontos közterülettel). Egyre több olyan történetet ismerünk, amikor a városlakók kezdeményezőként léptek fel az őket érintő ügyek, problémák kezelésében. Ilyen volt például, amikor a Frankel Leó utcaiak megakadályozták az utcájuk átnevezését, vagy megpróbálták kiharcolni, hogy az utca kevésbé forgalmas részén maradjon meg a régi kockakő. Budapesti sikersztori a járókelő.hu is, ahol bejelenthetünk kátyúkat, kiégett közvilágítást, ellopott csatornafedelet, lelkes civilek pedig gondoskodnak róla, hogy a városüzemeltetés illetékesei megtegyék a szükséges lépéseket.

A főváros sok más önkormányzattal ellentétben eleget tesz a törvényben meghatározott kötelezettségeinek, és rengeteg gazdálkodásával kapcsolatos információt közöl a honlapján, és nagyon sok esetben reagál az ott lakók és a civilek felvetéseire, megkeresésére. Ennél tehetne még többet. Mi azt szeretnénk, hogy Budapest mutasson utat az átlátható gazdálkodásban és részvételen alapuló városvezetésben és lépjen egy nagyot előre. Ezért a következőket javasoljuk:

Átlátható költségvetés: Legyen az állampolgárok számára érthetően bemutatva a város gazdálkodása, költségvetése. Nagyon jó minta erre a Budapest Intézet által korábban készített oldal, amely az állam kiadásait mutatja be. Hasonló készülhetne Budapesten is, hogy minden városlakó láthassa, milyen forrásokból érkeztek a pénzek a fővárosba, és milyen kiadások emésztették fel a város bevételeit. Mindezt úgy, hogy évekre visszamenőleg is látható legyen a költségvetés alakulása, sőt lássuk egy adott éven belül is, hogy miként módosulnak a bevételeink és kiadásaink. Mivel Budapest gazdálkodása csak a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok együttes elemzésével lehetséges, ezért szorgalmazzuk, hogy ezt a rendszert a kerületek is használják, töltsék fel saját adataikkal. Az összegyűjtött adatok természetesen legyenek géppel feldolgozható formában is letölthetőek, hogy elemzők, kutatók maguk is elvégezhessék számításaikat.

Átlátható közgyűlés: A fővárosi és kerületi közgyűlésekről való tájékoztatás is sokat javulhatna. Nagy dolognak számít, ha minden jegyzőkönyv és meghívó időben hozzáférhető illetve hosszú időre visszamenőleg is megtekinthető. Igazán átláthatóvá akkor válna azonban, ha az országgyűléshez hasonló rendszerben lennének elérhetőek a közgyűlések adatai, az állampolgárok pedig akár élőben, videón követhetnék az üléseket. Egy megfelelő rendszer segítségével láthatnánk, hogy mely képviselők milyen aktívak, hogyan szavaztak, hány ülésen vettek részt, továbbá követhető lenne, hogy milyen ügyeket képviseltek egy adott ciklusban.

Ha tényleg fontos a városnak, hogy tájékoztassa lakóit, tegye lehetővé, hogy érdeklődők feliratkozzanak a közgyűlés hírlevelére és értesüljenek arról, ha a főváros olyan témát tűz napirendre, amely számukra kiemelten fontos.

Átlátható szerződések: A főváros számtalan szerződést, közbeszerzési dokumentumot közöl a honlapján. Ezekkel azonban nehéz ilyen formában mit kezdeni. Javasoljuk, hogy készüljön ezekből egy egységes adatbázis, ahol a szerződésekhez leíró adatok is kapcsolódnak, így az állampolgárok, újságírók egyszerűen listázhatnak például minden építőipari szerződést, vagy olyan szerződést amelyet egy adott céggel kötött a város. Az adatbázis értelemszerűen ne csak a főváros, de annak minden cége, intézménye által kötött szerződést is gyűjtse egy helyre. Egy ilyen adatbázisban aztán szűrhetnénk közbeszerzésekre, támogatásokra, egyszerű beszerzésekre vagy EU-s projektek szerződéseire. Első ránézésre láthatóak lennének a szerződő felek, a szerződés tárgya, dátuma, összege, így nem kellene hosszasan böngészni dokumentumok között, hogy megtaláljuk a számunkra érdekes adatokat. Természetesen csatlakozzanak a kerületek is ehhez az adatbázishoz, és tegyék nyilvánossá költéseiket. Aki azt gondolná, hogy ilyen a világon nincsen, nézze meg New York város honlapját, ahol még azt is nyilvántartják, hogy kik egy beruházás alvállalkozói és mennyit kapnak a munkájukért.

Közadatok: Legyen a Főváros az informatikai innováció motorja, gyűjtse össze, hozza feldolgozható formába és tegye közzé a működése során keletkező közadatokat, hogy minél több hasznos elemzés, alkalmazás és szolgáltatás születhessen azokból.

Részvétel: Határozzon meg a főváros egy keretet, amelynek elköltéséről minden évben a helyeik dönthetnek. Állampolgárok tehessenek javaslatot fejlesztésekre, vállalkozások pedig csatlakozhassanak forrásokkal, ha ők is fontosan tartják az ügyet. A részvétel erősíti a városhoz való kötődést és a számonkérhetőséget a megvalósítás során. Váljon rendszeressé, hogy bizonyos fejlesztések esetében kikérik a helyiek véleményét a tervezés és a megvalósítás során, hiszen róluk szól, nekik épül, övék a város.

 


Ez a Minimum az Önkormányzatokban – Az atlatszo.hu, a K-Monitor, a Political Capital és a TI Magyarország közös kampánya az átláthatóbb önkormányzatokért

Városi önkormányzatok honlapjainak elemzése, Korrupció Kutatóközpont Budapest, 2014.

Katarina Ott, Michaela Bronic, Miroslav Petrusic: Önkormányzati átláthatóság Horvátországban, Institute of Public Finance, 2014. (angolul)

Részvételi demokrácia Észtországban, K-monitor blog

Brett Goldstein, Lauren Dyson (szerk): Beyond Transparency – Open Data and Future of Civic Innovation, Code for America Press, San Francisco, 2013.