Budapesten is gyengülnek a közszolgáltatások

Beküldő szervezet: Gyerekesély Közhasznú Egyesület


Országosan a gyerekek harmada, több, mint 600 ezer gyerek súlyos szegénységben él. Ez már ma is rombolja egészségüket, gátolja testi-lelki fejlődésüket, később pedig rosszabb munka, rosszabb lakás, rövidebb élet lesz az osztályrészük.

 

LAKHATASI-SZEGENYSEG-b

 

A szegény gyerekes családok szükségletei sokrétűek. Mindenekelőtt azonban annyi pénzre van szükségük, amiből, ha minimális szinten is, de meg lehet élni. Ma sokaknak nem jut ennyi. A közmunkások, illetve a gyakran a minimálbér és a segély szorításában élők jövedelme harmada-fele annak az összegnek, ami legalább szükséges ahhoz, hogy egy ember ma Magyarországon szerényen megéljen. (ez a statisztikai létminimum, ami 2013-ban 93 000 Ft volt). A pénz mellett jobb iskola, emberhez méltó lakás, elérhető és jó színvonalú személyes és családi szolgáltatások kellenek. Nagyon fontos lenne a családok anyagi helyzetének a stabilizálása és ehhez a Gyerekesély Közhasznú Egyesület a szociális minimumjövedelemhez közeledést ajánlja, ennek eszközeként javasolja a családi és gyermekellátások (pl: családi pótlék, GYES) összegének növelését.

Jelenleg sok serdülő van kritikus helyzetben. A tankötelezettségi korhatár 16 évre csökkentése miatt nő azoknak a fiataloknak a száma, akik hasznosítható iskolai végzettség nélkül hagyják abba az iskolát; a gyermekvédelmi szakellátásban évek óta nő a bekerülő 15-18 évesek aránya és egyre gyakoribb a gyermekkori munkavégzés. A kamaszok számára még Budapesten is, és főleg a szegényebb kerületekben kevés a lehetőség a szabadidő értelmes, megfizethető eltöltésére, kevés a fiatalokat fogadó közösségi tér és hiányoznak a veszélyeztetett serdülőknek támogatást nyújtó szolgáltatások, alapellátások.

Az Európai Bizottság 2014-ben nyilvánosságra hozott jelentése szerint a szegénységgel és társadalmi kirekesztéssel érintett gyermekek aránya (0-18 évesek) Magyarországon 40,9%. Ezzel az eredménnyel hazánk Romániával, Bulgáriával és Lettországgal került egy csoportba. A jelentés négy kategóriába sorolja a tagállamokat, aszerint, hogy a gyermekek hány százaléka van kitéve a szegénység illetve társadalmi kirekesztés kockázatának.

 

gyere-map

 

Budapest – főleg a kisebb munkanélküliség miatt –  jobb helyzetben van a vidéknél. A szegénységben élő gyerekek és fiatalok kockázatai azonban nagyvárosban jelentősebbek. Az egész országban, így Budapesten is gyengülnek a közszolgáltatások (egészségügy, oktatás, szociális és gyermekjólét, művelődés). A fővároson belül láthatóan növekvő egyenlőtlenségek, a mind szegregáltabb lakáshelyzet, a közintézmények romlása, a sűrűsödő rendőri intézkedések lassan kezelhetetlen feszültségforrásokká válhatnak és a fővárosi társadalom „szétpattanása” felé vezetnek.

 

Szakpolitikai javaslatok (a legsürgetőbbek):

1) Az anyagi helyzet stabilizálásához elengedhetetlen feltétel a szociális minimumjövedelem fokozatos, de céltudatos közelítése, ez az intézmény a feltétel nélküli alapjövedelem egy formája, amit addig lehetne bevezetni, amíg a feltétel nélküli alapjövedelmet el nem fogadja a társadalom, a politika. (A szociálpolitika egyes területeire vonatkozó szakpolitikai javaslatok, Esély 2013. 6. sz.). Ennek egyik – azonnal megoldandó  – eleme a költségvetésből fedezett  családi és gyermekellátások emelése, amelyek  zömének – családi pótlék, GYES, GYET, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény –  2008 óta nem vagy alig változott a szintje, folyamatosan veszítik értéküket.

2) A szociális és gyermekjóléti alap- és szakellátások, valamint általában a humánszolgáltatások (egészségügy, oktatás stb.) sokoldalú fejlesztése szükséges, ideértve a jobb finanszírozást, a  kapacitások bővítését, az új  kihívásokra választ adni képes módszertani fejlesztést. Ezen a területen különösen kritikus helyzetben vannak a serdülők. A gimnáziumok világán kívül  a tanulók körében terjed a gyerekmunka. A tankötelezettségi korhatár 16 évre csökkentése miatt nő azoknak a fiataloknak a száma, akik hasznosítható iskolai végzettség nélkül hagyják abba az iskolát; a gyermekvédelmi szakellátásban évek óta nő a bekerülő 15-18 évesek aránya. A kamaszok számára még Budapesten is, és főleg a szegényebb kerületekben kevés a lehetőség  a szabadidő értelmes, elérhető árú és jó színvonalú eltöltésére, kevés a fiatalokat fogadó közösségi tér, és hiányoznak a veszélyeztetett serdülőknek adekvát támogatásokat nyújtó szolgáltatások, alapellátások.

3) A szegregáció csökkentésének számos ismert és bevált módszere létezik. Budapesten, mint az ország egészében, ilyen törekvések alig vannak. Nincs a lakásszegregáció megszüntetésére tudatos politika, csupán főként civil koncepciók törekednek stratégia alkotásra. A növekvő piaci befolyás és a politikai közöny mellett erősödik a szegregáció az egészségügyben és az egész gyerekellátáson belül. A nagyváros jobb lehetőségei ellenére nő a különbség az intézmények ellátási színvonalában a kliensek társadalmi osztálya szerint, amely a középiskolás korúaknál mindinkább intézményesül is. Az iskolai szociális munka teljes kiszorulása épp a legrosszabb körülmények között működő iskolákban nehezíti legjobban a családok, a gyerekek és a pedagógusok életét és munkáját. Halaszthatatlannak látjuk az iskolai szociális munka visszaépítését és fejlesztését.

 


Néhány fővárosi adat:

jövedelmi szegénység – Budapesten 65-66 ezer gyerek él a legszegényebb jövedelmi ötödbe tartozó háztartásokban

átmeneti gondozás (családok átmeneti otthonai, gyermekek átmeneti otthonai, helyettes szülői ellátás) – országosan mintegy 7500 gyerek részesül az ellátásban, számuk folyamatosan nő az elmúlt években – a CSÁO- és a GYÁO-k férőhelyeinek harmada  a fővárosban működik, a bekerülés okai között a családok lakhatási gondjai állnak az első helyen (megközelítőleg az esetek 40%-a)

szakellátás – a bekerülő gyerekek és fiatalok száma évente 600-630, a csökkenő gyerekszám mellett romló arányokra utal; 24%-uk (151 gyerek) 0-2 éves, 31%-uk (196 fő) 15-18 éves a családból történő kiemelés idején

KSH Statisztikai tükör, 2014/82 Helyzetkép a kisgyermekek napközbeni ellátásáról, 2013 – kötelezettségek, lehetőségek, tények

Békés Zoltán: A gyermeklétszámok  alakulása 2012-ben a fővárosi gyermekvédelmi szakellátásban. TEGYESZ, Módszertani Csoport, Kézirat

Havas Éva: A szegénység fogalma, mérhetősége

Ritók Nóra (HVG): Nyomor széle – blog

A tartós szegénység csökkentésének lehetséges eszközei Magyarországon, Budapest Intézet, 2012

Hányan voltak szegények Magyarországon 2012-ben?, TÁRKI, 2012

 

gyere